2. fejezet - Érintések

Drága Olvasóim!
Meghoztam a 2. fejezetet. A feliratkozók száma folyamatosan növekszik, most már 34-nél tartunk! Te jó ég, el sem hiszem, még a második fejezet sem került föl, és ennyien vagytok! Nagyon jól esik, köszönöm szépen! Az első fejezethez érkezett kommentek minden szaváért és a pipákért is iszonyat hálás vagyok. :) Jó olvasást!


Érintések


Könnyebb valami meghatározott dologtól félni,
mint olyasmitől, ami bármi lehet.
     Már hajnalban felébredek az eső kopogására, s egy rémálom után képtelen vagyok visszaaludni. Nem is emlékszem tisztán, hogy mi volt benne, de annyit tudok, hogy elraboltak. Még attól is remeg az egész testem, ha csak visszaemlékszem.
Túl meleg van, lerúgom magamról a takarót, s hallom, hogy valaki elmegy a szobám előtt. Mivel már aludni úgysem fogok, kinyújtózkodom, majd egy nagy ásítás után felülök. Felveszem a papucsomat és lebotorkálok a konyhába. Anne az asztalnál ül és kávézik, elmosolyodok, majd leülök vele szemben.
- Szia - mosolyog fáradtan. Alig pár órát aludt, és most megint mehet dolgozni, nem csodálom, hogy kimerült. - Na, boldogultál tegnap? - iszik bele a bögréjébe. Halványan elmosolyodok és kicsit bólintok. - Ugye Harry nem adott túl sok munkát?
- Nem, pont eleget.
Ránézek az órára, fél 5 van. Anne hamarosan elmegy, nekem pedig kezdetét veszi egy újabb ijesztő, rettegésekkel teli nap. Harry tegnap esti szavai még mindig visszhangzanak a fejemben. "Holnap szebben öltözz föl. Nem bánnám, ha valami rövid szoknyát vagy nadrágot húznál magadra. Csak, hogy jól érezzem magam. Csípem a formás lábaidat."
- Biztosan elfáradtál. Amikor hazaértem, benéztem a szobádba. Úgy aludtál, mint a bunda - nevet fel halkan, és a kávéja utolsó kortyát is benyeli.
- Igen, egy kicsit kimerültem - eresztek felé egy halvány mosolyt. - De nem vészes - nyugtatom. Elmosolyodik, feláll és a bögréjét beteszi a mosogatóba.
- Akkor este jövök. Légy jó - nyom egy puszit a homlokomra.
- Szia - motyogom, ahogy megy ki. Csak ülök a széken, és hallgatom az esőt. Más esetben nyugtató lenne, de most képtelen vagyok nem a félelmemmel foglalkozni. Ami a legnagyobb baj, az az, hogy még mindig kíváncsi vagyok, hogy Harry mit rejteget. A veszély és a titokzatosság egyszerre oly izgalmasan hangzik, hogy nem tudok nem gondolni rá. De mégis mi lehet a titka? Azt a három pasast, de főként Harry-t elnézve nem hiszem, hogy számíthatok bármi jóra.
Felsóhajtok, majd visszamegyek a szobámba, és kinyitom a szekrényt. Kutatni kezdek a kevés ruhám között, míg találok egy rövid farmernadrágot. Nem szeretek kiöltözni, se mutogatni magam, de ha Harry azt kérte, jobbnak látom, ha engedelmeskedek. Nem akarok semmiféle balhét, és ha egy napig ezt viselem, talán nem halok bele. Választok hozzá egy fekete ujjatlant, és átmegyek a fürdőszobába. Megmosakszom, megfésülködöm, majd felveszem a kiválasztott ruháimat. A tükörben nézegetem magam, nem vagyok túlzottan megelégedve, de remélem, hogy Harry-nek ennyi elég lesz. Bár reménykedem, hogy csak nézni akar, semmit mást...
Lemegyek a konyhába, s elkezdem sütni az omlettet. Túl nagy a csönd, így halkan dúdolászni kezdek, ami épp eszembe jut. Teljesen belemerülök, s mikor a kaját az asztalra teszem, akkor veszem észre, hogy Harry az ajtófélfának dőlve, mosolyogva néz. Egy kicsit megijedek, s érzem, hogy elpirulok.
- Öm... nem vettelek észre - teszem a fülem mögé a hajam zavartan, és lesütöm a szemem. Halkan felnevet, majd odajön, kihúzza a széket, leül és elkezd enni.
- Látom, hogy fincsi lesz - mosolyog.
- Örülök, hogy ízlik.
- Nem a kajára gondoltam - néz rajtam végig, tekintetével szinte felfal. Sikerül ismét elpirulnom, de láthatólag ő ezt élvezi. - De egyébként az omlett se rossz.
Kicsit zavartan töltök neki kávét, teszek bele cukrot és tejet, majd leülök mellé és én is elkezdek enni. Végig csönd van, ami nekem elég kellemetlen. Mikor már majdnem befejezzük, Harry végre megszólal.
- Tegnap egész ügyes voltál, ezért ma léphetünk a következő fokozatra - mosolyog. Rémülten nézek rá és nyelek egy nagyot.
- A... a következő fokozatra? - remeg a hangom.
- Igen. Előléptetlek, ha úgy tetszik! - Arcán még mindig hatalmas vigyor ül.
- És ez... ez pontosan mit jelent? - dadogok. Bárhogy is próbálom elrejteni a félelmemet, nem sikerül. Látja bennem, és ez tetszik neki.
- Csak egy kis extra, nem kell félned - simítja végig gyengéden az arcomat. Ahol bőrünk érintkezik, szinte égek. Elhúzódnék, de jobban félek attól, hogy akkor mit tenne. Így lesütött szemmel megvárom, míg kezét végre elhúzza tőlem. - Te is élvezni fogod. - Nyugtató hangon beszél, de nálam most pont az ellenkezőjét éri el.
- Nekem ma ki kell takarítanom a fürdőszobát - nyelek. Keresnem kellett valami magyarázatot, és ennél jobb most nem jutott eszembe.
- Ugyan, az ráér. Csak pár óra az egész, ígérem!
- Jó, de pontosan mit...
- Ssh - mosolyodik el, engem elhallgattatva. - Majd meglátod.
Befejezzük a reggelit, s amíg mosogatok és elpakolok, végig ott áll mellettem. Eléggé zavaró, így kicsit ügyetlenkedek is, de ő mereven figyel.
- Na, kész vagy? - néz rám, mikor már az asztal letörlésével is elkészülök.
- Igen, azt hiszem - motyogom.
- Szuper, gyere - fogja meg a karomat, és az emeletre húz. Felcsillan a szemem, hogy végre bejuthatok a szobájába. Lehet, hogy nem lesz rá időm és lehetőségem, de legalább körbe tudok nézni.
Balra az első ajtón megy be, az én szobámba. Hát igen, kár volt hamar örülni... Elengedi a karomat, becsukja az ajtót és behúzza a sötétítő függönyt, de csak annyira, hogy lássunk. Megszeppenve nézek rá, az arcán kaján vigyor látszódik. Most nagyon félek, a gyomrom görcsbe rándul.
- Mit... mit akarsz? - csuklik meg a hangom. Bármennyire is próbálok határozott lenni, nagyon nem megy. Túl nagy bennem a rettegés.
- Hogyha ennyire meg vagy ijedve, az engem csak beindít, szóval a helyedben nem tenném - mosolyog magabiztosan. - Gyere - ül le az ágyra, és maga mellé húz. A fejemet elfordítom, egyszerűen képtelen vagyok rá nézni, de az arcomat fogva kényszerít rá. - Ne reszkess már ennyire - nevet halkan. - Csak lazulj el - lágyul el a hangja, s lassan hajol felém. Kezét végigsimítja a combomon, ajkai már a nyakamhoz közel járnak, érzem a bőrömön meleg leheletét. Lassan megcsókolja a nyakamat, mire felsóhajtok. Remegő kézzel túrok a hajába. Keze a combomról áttér a fenekemre, hanyatt fektet és fölém mászik. Lábaimat szétteszi, közéjük férkőzik és tovább csókolgatja a nyakamat.
- Har.. Harry ne... - próbálom eltolni magamtól, de ő sokkal erősebb.
- Maradj nyugton! - fogja le a kezeimet a fejem mellett és a szemembe néz. Nyelek egy nagyot. - Nem lesz baj - lehel egy puszit az arcomra. - Szűz vagy?
Váratlanul ér kérdése és egy kicsit kellemetlen is. Nyelek, majd kicsiket bólogatok. Felsóhajt és lassan megsimítja az arcomat.
- Már nem sokáig - mosolyodik el. - Nem lesz baj, majd megpróbálok óvatos lenni, jó?
Te jó ég, most ez le akar fektetni? Nem, nem, nem, én ezt nem akarom! 18 éves korom előtt nem. Még az előző barátommal se feküdtem le, pedig nagyon szerettem és egy évig együtt voltunk. Nem akarom pont Harry-nek adni magamat, hiszen még csak 2 napja ismerem, ráadásul rettegek tőle!
- Harry, ne.. nem akarom - próbálom elhúzni a kezemet erős szorításából.
- Mennyi baj van veled... - rázza a fejét. - De nem bánom. Kapsz pár nap haladékot, amíg egy kicsit jobban megismerkedünk. Most nem fektetlek le, viszont hagyod magad, rendben? Semmi olyat nem csinálok, de barátkoznod kell a gondolattal, szóval lazulj el és próbáld meg élvezni - hajol újra a nyakamhoz, és lágyan csókolgatja. Próbálok ellazulni és tenni, amit Harry mondott, de nem megy. Kellemes érzés, azt nem tagadom, de nem tudom teljesen átadni magam az élvezetnek. Felhúzza a pólómat, és cirógatni kezdi a hasamat. Jólesően felsóhajtok, mire elmosolyodik. - Na látod, megy ez - csókolja végig az állkapcsomat. Végig kis puszikat ad az arcomra, majd lassan ajkaimhoz ér. Becsukom a szememet, mikor már majdnem megcsókol, megszólal a zsebében a telefonja. - Ez nem hiszem el - morogja, kikotorja a zsebéből, felül és idegesen felveszi. - Mit akarsz?
Férfi hangot hallok, láthatólag nem jó hírt közölnek Harry-vel. Feláll és idegesen a hajába túr.
- És elintézte?
Összeráncolom a szemöldökömet, próbálok hallgatózni, vagy valami, hogy értsem, miről van szó. De Harry távolabb megy, így már semmi esély rá.
- Jó, megyek - csapja le a telefont. -  Bocs édes, most lépnem kell, de este folytatjuk - kacsint rám, majd kiviharzik a szobából.

26 megjegyzés:

  1. Ez nagyon jóó! Nem tudok betelni vele :) Gyorsan a köviit bár tudom hogy még csak ma raktad fel de akkor is... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Már készülőben van a következő fejezet. :)

      Törlés
  2. Juhéjjj első komi *----* Törpisztikus lett :DD ( Tudom hogy nincs ilyen szó de nagyon jól hangzik :DD) Nem hiszem el,hogy lehet Harry ilyen perverz XD (sorry a csúnya szóért) De nem fér a fejembe :D Bár,ő a valóéletben is ilyen nem csak a törikben szóval.... :DD Siess

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Tényleg jól hangzik. :D Igen, szerintem a valóéletben is elég perverz, de ennyire nem hinném. Sietek! :)

      Törlés
  3. Nagyon jó.. Gyorsan kövit :DD *-* *-*...

    VálaszTörlés
  4. úristen ez nagyon jó lett. :D
    és kíváncsi vagyok, hogy mikor fogja megtudni Harry titkát. :P
    puszi♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen.
      Hát, az még egy kicsit messzebb van. :)
      Puszi <3

      Törlés
  5. Édes istenem nagyon jó hamar kövit!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, hamarosan hozom. :)

      Törlés
  6. Nagyon jóó!!!!!!
    Hamar a kövit !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!
      Már készülőben. :)

      Törlés
  7. Oh, my Goth! Ez isteni! Hamar folytit!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Már készülőben. :)

      Törlés
  8. WOW! Ez valami hihetetlenül király volt!!!!! Gyorsan kövit! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy tetszett! Már készülőben van a következő. :)

      Törlés
  9. Nagyon jó lett !!!
    Gyorsan a kövit !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. :)
      Hamarosan elkészül!

      Törlés
  10. Azta nagyon jó siess a kövi részel :)

    VálaszTörlés
  11. Ez valami eszméletlen lett már nagyon kíváncsi vagyok mi lesz! :D Siess a kövivel mert meg örülök! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Örülök, ha kíváncsi vagy! :D Sietek.

      Törlés