9. fejezet - Az enyém vagy

Drága Olvasóim!
Meg is hoztam az újabb fejezetet. Azért is írtam meg ilyen hamar, mert ma van a One Direction 4. születésnapja, de ezt biztosan tudjátok. :) Szóval boldogot a srácoknak, remélem megünneplik valahogy! Nektek pedig köszönöm szépen a 71 feliratkozót és az előző fejezethez érkezett komikat, pipákat. Imádlak titeket! <3 Ez a fejezet most nem lett valami hosszú, de a következőt már hosszabbra fogom írni. Remélem ennek ellenére elnyeri tetszéseteket, jó olvasást!


Az enyém vagy


Csak olyannak add magad, akiben
teljesen megbízol, különben örökre
elvész a bizalom.
     Alig pár óra alvás után újra felébredek. A nap sugarai átszűrődnek a függönyön, Harry halk szuszogása és a madarak csiripelése hallatszik. A testem még mindig remeg az éjszaka történtek miatt. Képtelen vagyok kiverni a fejemből a látványt, ahogy az ember vérben feküdt előttem. Én akartam kutakodni, és most tessék, meglett az eredménye...
Óvatosan kimászok Harry mellől, és mivel még csak negyed hét van, bőven van időm normálisan elkészülni. Átbattyogok a fürdőszobába, s a tükörbe nézve felsóhajtok. Abszolút nem tetszik a látvány. Karikás szemeimet pirosra sírtam az éjjel, szinte úgy festek, mint egy zombi. Megmosom az arcomat, megfésülöm hosszú hajamat és felöltözöm. Végignézve magamon rájövök, hogy ez még mindig kevés. Teszek magamra egy kis alapozót, és a szemeimet nem túlzottan kihúzom. Nem szabad úgy kinéznem, mint aki összeroppant. Akkor Harry csak még idegesebb lenne...
Ahogy végzek a fürdőszobában, lemegyek a konyhába és némi gondolkodás után a palacsinta mellett döntök. Összekeverem a hozzávalókat, és elkezdem sütni, közben próbálom teljesen kikapcsolni az agyamat, de ez aligha sikerül.
Hamarosan elkészül, és ahogy a szekrényhez megyek, hogy kivegyem a tányérokat, majdnem szívinfarktust kapok. Egy alak áll az ablak alatt, de kicsit megnyugszom, mikor rájövök, hogy ő Harry-ék közé tartozik. De akkor is, kicsit lehetnének tapintatosabbak, mert frászt kapok, hogy egy tucat ember veszi körbe a házat.
Felsóhajtok, s végül megterítek, a kaját is az asztalra rakom. Harry kómásan lép be a konyhába, s megdörzsöli a szemét.
- Hogyhogy már felkeltél? - kérdezi álmosan, s levágódik az asztalhoz, miközben elkezdem neki csinálni a kávét. Elé teszem, majd én is leülök enni.
- Felébredtem, és már nem voltam álmos.
- Uhum, értem - fürkészi az arcomat kicsit értetlenül. - Jól vagy?
- Jól - válaszolok szűkszavúan, s itt abba is marad a beszélgetésünk, amíg el nem fogy a palacsinta. A száját megtörli a szalvétába és elkezdi inni a kávéját, amíg én elmosogatok és rendet teszek.
- Délután el kell mennem, itt merjelek hagyni egyedül? - néz rám. Legszívesebben azt mondanám, hogy inkább maradjon, mert félek, de nem akarom, hogy miattam kelljen lemondania a ki tudja mennyire fontos dolgait.
- Persze, nem lesz gond - válaszolok kissé halkan.
- Szuper. Addig is, mit szeretnél csinálni?
Értetlenül nézek rá. Eddig még soha nem kérdezett ilyet, igazából magasról tett arra, hogy mit akarok és mit nem.
- Öö... ami azt illeti, szívesen találkoznék Louis-val - motyogom, s félve nézem reakcióját. A szemét forgatva felsóhajt és megrázza a fejét.
- Megmondtam, hogy őt felejtsd el! A saját érdekedben. Itthon maradsz, mert kint most nagyon sok veszély leselkedik rád, megértetted?!
Na igen, itt az a Harry, akit megismertem. Feszülten parancsolt rám, azt hiszem, sikerült kihoznom őt a sodrából.
Nyelek egy nagyot és aprót bólintok.
- Helyes. Akkor ha neked nincs ötleted, majd nekem lesz! Menj a szobádba és várj meg ott - mosolyodik el. - Azt se bánnám, ha mire odaérnék, már csak fehérnemű lenne rajtad. Nem viccelek! - áll fel az asztaltól és felmegy. Lecsukom a szemeimet és szaggatottan kifújom a levegőt, majd ahogy kérte, felmegyek a szobámba. Egy kis hezitálás után leveszem a pólómat és a nadrágomat, majd karjaimat összefonom magam előtt szégyenemben.
Lépteket hallok, s Harry megjelenik az ajtóban - még mindig egy szál boxerben. Kajánul mosolyogva néz rajtam végig és az alsó ajkába harap, mire lesütöm a szemem. Közel jön hozzám és a derekamat megfogva magához húz.
- Ugye nem bánod, ha most magamévá teszlek? - tűr egy hajtincset a fülem mögé. - Persze, hogy nem - válaszol helyettem vigyorogva. - Most kivételesen veled nem leszek vad, de csak akkor, ha viselkedsz, világos?
Aprót bólintok, és lesütöm a szemem, de az állam alá nyúlva emeli fel újra a fejemet. Érzem, hogy most nem menekülhetek, meg fog történni az, amit nem akarok. Nem akarom, mert félek, és jobb lenne, ha nem Harry venné el a szüzességemet, hanem olyan, akit szeretek. Louis.
Kezeit a derekamról lecsúsztatja a fenekemre és vigyorogva nézi a reakciómat, ami nem más, mint az, hogy elpirulok. Lassan ajkaimhoz hajol, és az eddigi vadságával szemben, most gyengéden csókol meg. Olyan gyengéden, hogy beleborzongok. Közelebb húz magához, így ágyékunk teljesen összeér. Mikor ajkaink elválnak, elmosolyodik, s a nyakamhoz hajolva kezdi el csókolgatni a bőrömet. Becsukom a szemeimet, s érzem, hogy a szívem egyre hangosabban dübörög a mellkasomban. A fejemet kicsit oldalra fordítom, ezáltal könnyedén a nyakamhoz fér, s erősen megszívja, aminek hatására egy halk nyögés hagyja el a számat. Beletúrok a hajába és sóhajtozok, ahogy puha ajkait végigvezeti az állkapcsomon, majd a szám szélénél megáll. A levegőt egyre szaporábban veszem, s érzem, hogy gyengéden végigsimítja a hátama. A melltartóm kapcsánál megáll és egy egyszerű mozdulattal szétpattintja, majd az anyag a földre esik, ezáltal szemei elé tárulnak melleim. Ez nekem kissé kínos, de ő szemmel láthatólag ismét élvezi. Magához húzva újra megcsókol, s az ágy felé tol, amire aztán óvatosan lefektet. Fölém mászva megtámaszkodik kezein a testem mellett, és kacéran mosolyogva néz rajtam végig.
- Olyan kívánatos tested van - csókolja meg a fülem mögött, ami meglepő, de kellemesen bizsergető érzés, így egy jóleső sóhaj hagyja el a számat.
Egyik kezét végighúzza az oldalamon, majd a combomon és a bugyim felé veszi az irányt. Ujjai betévednek a lábaim közé, s anyagon keresztül kezd el izgatni, miközben szenvedélyesen megcsókol. Kicsit nyöszörögni és fészkelődni kezdek, ahogy ujjai egyre gyorsabban mozognak. A hajába túrok, s tincseit akaratom ellenére is meghúzom, ráadásul még a csókba is belenyögök, ami egy büszke mosolyt csal az arcára. Halkan zihálni kezdek, érzem, hogy ennél most sokkal többet akarok.
Kezét elhúzza onnan, és egy hirtelen mozdulattal lerántja rólam a bugyit, s magáról is a boxert. Az óvszert kibontja, s rutinos mozdulattal felgörgeti magának. A szívem már százzal ver, és ahogy egész testével fölém terpeszkedik, úgy érzem, fuldoklom.
- Ne félj, óvatos leszek - súgja és egy gyengéd csókot lehel ajkaimra. - Most már elég nedves vagy, szóval nem fog fájni - morogja a nyakamba. Felhúzza és széteszi a lábaimat, miközben bepozicionálja magát. A fejem mellé könyököl és lassan belém vezeti férfiasságát, de még nem teljesen. Mindketten szaggatottan sóhajtunk, s lehunyom a szemeimet. Az érzés nem mondható jónak, de túlzottan rossznak se, viszont furcsának mindenképp. Egy erőset lök csípőjén, s már az egész hossza bennem van, mire hangosan felnyögök. Ez már egy kicsit fáj, de kibírható.
Gyorsan mozgatni kezdi a csípőjét, s ahogy arcát a nyakamba temeti, érzem és hallom is a zihálását. Minden lökésnél egyre mélyebbre hatol, s én olyan extázisba kerülök, hogy képtelen vagyok magamnak parancsolni. A hajába túrok és néha meg is húzom, amit halk morgásokkal jutalmaz. A testem remeg az élvezettől, s a hangokat se bírom visszatartani. Már olyan gyorsan lök, hogy az ágy is mozog, ami csak fokoz az élvezeteken. Harry hangos zihálása nyögésekké alakul át, s hamarosan én is ilyesfajta hangokat hallatok. A tempón egyre csak gyorsít, s körmeimet a bőrébe vájva karmolászom a hátát. Körözni kezd a csípőjével, már az egész szoba, talán a ház is a nyögéseinktől zeng. A szemeimet lehunyva, hangosan zihálva nyöszörgök, a földöntúli élvezet ezt váltja ki belőlem.
- Ahw, Harry... - nyögök fel kéjesen, mikor érzem, hogy közel a vég. Lökései lassulnak, de erőteljesebbé válnak.
- Ez az, baby - mondja hangos zihálás közepette. A lábaimmal körbeölelem a derekát, a hátam ívbe feszül, s akaratlanul is a vállába harapok. - Kiáltsd a nevem, ha elmész - próbál érthetően beszélni. Izzadt mellkasunk összetapad, megfeszült izmait markolászom.
- Ha-Harry! - kiáltok fel, s ahogy a gyönyör átjárja a testem, Harry is a csúcsra ér. Még párat lök és zihálva a szemembe néz. Végtagjaim remegnek, a légzésem szapora, ez az egész valami hihetetlen volt. Harry homlokára tapadnak izzadt hajtincsei, s miután egy puszit nyom az ajkaimra, kicsúszik belőlem. A használt óvszert eldobja, majd visszafekszik mellém az ágyba.
- Ez valami eszméletlen volt - zihálja és rám mosolyog. - Most már az enyém vagy - húz magához. Nyelek egy nagyot, s csak a plafont bámulom megszeppenve. - Na mi az? - mosolyog le rám. - Nem tudsz megszólalni a gyönyörtől, igaz? - nevet halkan. - Sebaj, megértem, hogy élvezted. Hidd el, hogy én is.
Becsukom a szemem és szaggatottan fújom ki a levegőt. El sem hiszem, hogy ezt most komolyan megtettem. Jó volt, meg minden, de Harry akkor sem az a srác, akinek oda akartam adni magam. És így ki tudja, egy nap hányszor fog zaklatni, hogy elégítsem ki.
- Min gondolkozol ennyire?
- Semmin - motyogom.
- Ne már, hogy még ezek után is félsz tőlem - könyököl föl és a szemembe néz. - Vigyáztam és el is élveztél! Pedig a legtöbben az elsőt szenvedve élik át, ráadásul nem is érnek a csúcsra.
Nem válaszolok, még csak rá se nézek, mire felsóhajt.
- Tommo kis pöcsét akartad, igaz? Hidd el, nem hozzád való, és bajba kevert.
- Nem szándékosan! - nézek rá.
- Engem ez totál nem érdekel! Úgyse találkozol vele többet, vagy ha igen, akkor az lesz életetek legutolsó tette.
Kimászik az ágyból, felveszi a boxerét és elhagyja a szobát. Én is gyorsan megkeresem a ruháimat és felöltözök.


Ebéd közben Harry egy szót sem szól. Kicsit úgy viselkedik, mintha haragudna rám, bár fogalmam sincs, hogy miért.
Ahogy megeszi az utolsó falatot is, rám néz.
- Tényleg megbántad?
Összevont szemöldökkel nézek rá, nem tudom, hogy most miért kérdezi. Egyáltalán most hogy jutott eszébe?
- Hát, én... én csak... Louis... - dadogok, s idegesen a fülem mögé tűröm a hajamat, miközben lesütöm a szemem.
- Felejtsd már el Tommo-t, a rohadt életbe! - csap az asztalra, mire összerezzenve nézek rá. - Nekem adtad magad, és ahogy észrevettem, nagyon is élvezted, és most már az enyém vagy! Ezt a nyakadon lévő piros folt is mutatja!
Idegesen feláll az asztaltól.
- Most elmegyek. A srácok a ház körül vannak és vigyáznak rád. Ajánlom, hogy mire visszaérek összeszedd magad!
Kirohan a házból és hangosan csapja be maga után az ajtót.
Szóval most itt az idő, hogy beleolvassak abba a titokzatos könyvbe...

32 megjegyzés:

  1. Nagyon nagyon nagyon jó!! Imádom!! Siess a következővel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett. Sietek! :)

      Törlés
  2. Nagyon jó lett ez a rész is! Egyszerûen imádom ahogy írsz!! Huh kiváncsi vagyok mit rejt az a könyv! Siess a kövi résszel nagyon!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik. A következő részben már kiderül. :) Már elkezdtem írni, nagy valószínűséggel holnap kész lesz!

      Törlés
  3. Nahát a végére azért csak visszatért Mr. Durci-morci XDDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vissza is fog térni, és ennek az oka hamarosan kiderül. :)

      Törlés
  4. szia. már rég olvasom a blogod. de egyszerűen nem tudtam neked írni.!! de most írok.!! :D nagyon Imádom a részeket. !! nagyon ügyes vagy és ne haragudj h még csak most írok.!! olvasni szoktam csak a részeket.!! vajon mi lehet abban a könyvben. és miért van Harry-nél fegyver. ? :o siess a kövi résszel.!! :) Puszi Larry. xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Semmi gond, köszönöm, hogy most írsz, és örülök, hogy tetszik. A kérdéseidre a válasz hamarosan kiderül. :)
      Sietek, már elkezdtem írni, és valószínűleg holnapra kész is lesz.
      Puszi!

      Törlés
  5. Egyszerűen imádom! Hatalmas tehetséged van hozzá! Imádom! Imádom!! *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik, és nagyon szépen köszönöm, hogy így gondolod! :)

      Törlés
  6. Imadom!!!!
    Jol irsz!
    Siess a kovivel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik. Sietek, szerintem holnap már hozom!

      Törlés
  7. Olyan tehetséges vagy *---* Bárcsak nekem is ennyi olvasóm lenne a blogomban :/ De nem akarok neked itt nyafogni úgy hogy-............várom akövit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tehetséges? Hát, én nem mondanám, de köszönöm szépen, jól esik, hogy így gondolod. :)

      Törlés
  8. AHWWWWWWE :-O *_* IMÁDOM, A VÉGÉRE MAJDNEM ELDOBTAM A TELÓMAT!!!!!!! KÖNYÖRGÖM NEKED, KÉRLEK SZÉPEN SIESS A KÖVIVEL!!!!!!!! :-* <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, és örülök, hogy a tetszésed ilyen reakcióban nyilvánult meg. :D
      Sietek, valószínűleg holnap hozom!

      Törlés
  9. Válaszok
    1. Köszönöm! Ígérem, hogy sietek. :)

      Törlés
  10. Mikor lesz kövi?? Imádtam ezt a részt, mint mindegyket!! :DD siess a kövivel..:)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik. :)
      Valószínűleg holnap hozom!

      Törlés
  11. Annyira tökéletes egyszerűen eszméletlen ez a blog. <3 Nem tudom,hogy valaki ,hogy tud így írni,de az biztos,hogy imádom.várom a kövit. :))) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, aranyos vagy, és jól esik, hogy így gondolod! :) <33

      Törlés
  12. Mikor lesz a kövi??????????????? :-D Imádom :-$

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valószínűleg holnap. :)
      Örülök, hogy tetszik!

      Törlés
  13. Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett. Már elkezdtem írni, szerintem holnap kész lesz. :) <3

      Törlés
  14. Drága ~E!

    Imádom, imádom és imádom. Fantasztikus lett. Kíváncsi vagyok, hogy Harry miért akadt ki annyira, hogy Isabel "Tommo pöcsét akarta". :D Végre megtörtént közöttük. Epekedve várom a következő részt, ahonnan majd megtudjuk mit rejt a könyv. El sem hiszed, hogy mennyire bele tudom magamat képzelni a főszereplő helyébe. :) Várom a következő részt. Sok puszit küld:


    Chixi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Chixi!
      Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett. :) Harry reakciójának az oka csak később, de ki fog derülni. Igen, a következőben már meg fogjátok tudni, hogy mit rejt a könyv. Nagyon örülök, hogy bele tudod magad élni a főszereplő helyébe, és az is nagyon jól esik, hogy ilyen bőven kifejted a véleményedet. :) A következő rész elvileg holnap érkezik!
      Puszi! <33

      Törlés
  15. Imádom. Siess, a következővel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett. Pont most tettem ki. :)

      Törlés