33. fejezet - Karácsonyi meglepetés

Drága Olvasóim!
Először is szeretném nagyon megköszönni a 121 feliratkozót! Nagyon, sőt, még annál is jobban esik, hogy már ennyien vagytok! Hálás vagyok a kommentekért és a pipákért is, amiket az előző fejezethez hagytatok, imádlak titeket! <3 Az előző rész elején már említettem, hogy most lezárult egy fejezet az életükben, így most a történetben ugrunk pár hetet, egészen karácsonyig. Már csak azért is, mert 10 nap múlva itt van, nekem viszont semmi karácsony feelingem nincs, nem tudom, hogy ez annak köszönhető-e, hogy nincs hó. :( Na mindegy, a lényeg, hogy remélem, ezzel a fejezettel nektek is tudok egy kis téli hangulatot teremteni. Nem lett hosszú, de az utolsó mondat után már ebbe a fejezetbe nem akartam írni semmit. Jó olvasást!

Karácsonyi meglepetés


Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim
villanásaiból, megvilágítják az elmúlt időt
és embereket, akik élnek újra és örökké a kis
karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.
     Az utóbbi néhány hétre visszatekintve azt tudom mondani, hogy életem legmozgalmasabb időszaka volt. Nagyon sokat kellett tennünk azért, hogy Anne-t visszakapjuk olyannak, amilyen volt, ebben Des játszott fontos szerepet. Minden pillanatban mellette volt, s Harry is, amikor tudott. Igazi összetartó család, aminek én is kezdek a részévé válni.
Ma pedig eljött az ünnep, amikor mindenki szeretettel és kedvességgel fordul a másik felé, ezért is ez a kedvencem. Karácsony. Eddig mindig a nagynénimmel töltöttem együtt. Megajándékoztuk egymást, de mindig csak kis dolgokkal, ami sokkal többet jelentett bárminél. Együtt sütöttünk sütit, forrócsokit ittunk és karácsonyi dalokat énekeltünk. Meghitt volt. Fogalmam sincs, hogy ez a karácsonyom hogyan fog telni, de ha Harry-vel vagyok, biztosan tökéletes lesz.
Reggel a szememet lassan kinyitom. A karácsonyom máris tökéletesen kezdődik, hiszen Harry édesen szuszog mellettem. Olyan aranyos, amikor alszik, annyira ártatlannak tűnik, az arca teljesen kisimult. Elmosolyodok és adok az ajkaira egy óvatos puszit. Kicsit felmordul és mocorogni kezd, majd átfordul a másik oldalára és tovább alszik. Muszáj elmosolyodnom. Örömöm tovább fokozódik, ahogy kinézek az ablakon. Havazik. Kitakarózok, odamegyek és elhúzom a függönyt. A tájat fehér takaró borítja. Minden annyira nyugodt és csendes.
Átmegyek a fürdőszobába, és a tükörbe nézek. Ez a nap lesz életem legboldogabb napja, érzem. Elmosolyodok, felöltözök, megcsinálom a hajam és egy enyhe sminket is teszem magamra. Az ajándékokat még be kell csomagolnom, a szekrény aljába rejtettem őket. Anne-nek és Des-nek közösen vettem egy-egy bögrét, az egyiken egy 'Mr.', a másikon egy 'Mrs.' felirat van. Harry egy párnát kap tőlem, amin egy fénykép van rólunk és egy kis plüssmacit, ami egy szívet tart a kezében. Sose voltam jó az ajándékozásban, de remélem, hogy tetszeni fog nekik.
Lemegyek a konyhába, hogy csináljak egy kis pirítóst reggelire. Még Des-ék is alszanak, meg szeretném őket lepni. Hogy legyen egy kis alapzaj, bekapcsolom a rádiót, amin karácsonyi számokat adnak. Elkezdem csinálni a kaját, közben szüntelenül mosolygok. Ha most valaki meglátna, biztosan azt gondolná, hogy valami szívtam.
Lassan elkészül, az asztalra teszem az ételt és a tányérokat, majd mire a kávé is a csészékben gőzölög, Anne-ék mosolyogva jönnek be és kívánnak jó reggelt. Ez a nap számukra is sokat jelent, Anne tavalyi karácsonya biztosan nem volt túl fényes. Bár tudom, hogy Harry mindent megtett érte, hogy az legyen, de nem volt teljes a család.
Nem sokkal később Harry is megjelenik álmos fejjel, s ahogy belép, az ajkaira mosoly húzódik.
- Ilyen fitt vagy reggelről? - húz magához és egy csókot nyom az ajkaimra.
- Uhum. Karácsony van, az év legszebb ünnepe - mosolygok, s szorosan megölelem. Megsimítja a hátamat és a homlokomra ad egy hosszú puszit.
- Üljetek le enni, nekünk utána úgyis dolgunk van a városban, akkor szerelmeskedhettek - mosolyog Anne. Felkuncogok, leülünk enni, s közben még megy a zene a rádióban. Mindenki arca ragyog a boldogságtól, ami nekem is mosolyt csal az arcomra.

Ahogy reggeli után elpakolok, felmegyek a szobámba, hogy végre becsomagolhassam az ajándékokat. Előveszem őket a szekrényből, keresek csomagolópapírt, ragasztót és ollót, leülök a földre és elkezdem csomagolni.
- Izzy! - nyílik az ajtó, mire rögtön felpattanok és odaállok elé, hogy Harry ne tudjon bejönni. - Mit csinálsz?
- Ajándékokat csomagolok.
- Tényleg? - nyújtja a nyakát, hogy belásson a szobába, s nevetve teszem a kezem a mellkasára és tolom kifelé.
- Ne már, hadd lássam - néz rám nagy szemekkel, pislogva. Muszáj elmosolyodnom kisfiús viselkedésén, egyszerűen zabálnivaló.
- Majd este meglátod!
- Mm... - biggyeszti le az ajkait. Adok a szájára egy csókot. - Kérlek!
- Ne légy gyerekes! - mosolygok.
- Hm, szóval gyerekesnek tartasz? - fogja meg a derekamat és hirtelen közel húz magához. Egy hosszú csókot nyom az ajkaimra, majd felemel, a szobájába visz és az ágyra fektet, közben fölém mászik. Nevetve nézek a szemébe és túrok a hajába.
- Gyerekes vagy! - húzom tovább az agyát. Újra megcsókol, fogai közé veszi az alsó ajkamat és kicsit megharapja, mire egy mély sóhajt hallatok.
- Egy gyerektől nem izgulnál fel - húzza kaján vigyorra a száját.
- Istenem, Harry! - forgatom meg a szemem nevetve, még egy puszit nyom az ajkaimra.
- Mi lenne, ha... - nyúl lassan a felsőm alá. - Ha megnézném az ajándékokat! - pattan fel és szalad kifelé, én pedig sikítva utána.
- Ne, ne menj be! - ugrok a hátára, mikor a szobám ajtaja előtt van, de benyit. Eltakarom a szemét és tovább sikítok. - Menj ki! Nem láthatod! Harry!
Hátradől az ágyon, de a lábammal szorosan fogom a derekát, hogy ne tudjon tőlem elszakadni, a kezeim még mindig a szeme előtt vannak.
- Nekem így is jó - mosolyog és szétterül, de én még mindig alatta vagyok.
- Annyira bolond vagy! - nevetek. - És ezt annyira imádom.
- Ó, de édes vagy! Te is annyira bolond vagy, mint én - fogja meg a lábamat és elkezdi csikizni a talpamat.
- Á, ne, Harry, csikis vagyok! - kezdek el rugdosni, de ő sokkal erősebb, így esélyem sincs. - Hallod, hagyd abba! És menj ki, be akarom csomagolni az ajándékokat!
- Jó, jó, na! - enged el nevetve. Feláll, én pedig eltakarva a szemét kísérem ki a szobából és becsukom az ajtót. - Jól van, Isabel, kizártál, ezt megjegyeztem! - játssza a sértődöttet, amin már csak mosolyogni tudok. Visszaülök a földre és folytatom ott, ahol abbahagytam, közben azon gondolkodok, Harry mennyire megváltozott az idő múlásával.
Mikor végzek, visszateszem a szekrénybe a már becsomagolt ajándékokat és kimegyek. Harry épp megy le a lépcsőn, én pedig utána.
- Végeztem - mosolygok, mire megfordul. Az arcán celluxdarabok vannak, amin rögtön elkezdek nevetni.
- Én is követtem a példádat és becsomagoltam az ajándékokat, bár egy kicsit nehezen ment, de mint mindent, ezt is megoldottam - mosolyog. Leszedem az arcáról a ragasztót és nyomok az ajkaira egy puszit.
- Megjöttünk! - jönnek be Des-ék, s velük együtt a kinti hideg is.
- Fiam, felállítottátok már a fát? - teszi le a kezéből a szatyrokat Anne. Harry felsóhajt és megvakarja a tarkóját.
- Nem, de máris megyek - megy be a nappaliba.
- Én sütök egy kis sütit, rendben? - nézek Anne-re, aki mosolyogva bólint és az arcomra ad egy puszit. Mindig jól esnek az ilyen kis gesztusok, akárkitől kapom őket.
Bemegyek a konyhába és elkezdem csinálni a sütit.

Nagyjából egy óra alatt elkészülök vele és kiteszem az asztalra hűlni. Bemegyek Harry-hez, hogy megnézzem, hol tart. A fa már szépen fel van díszítve, fenyőillat uralkodik a szobában. Egy mély levegőt veszek, elmosolyodok és odamegyek hozzá. Rám mosolyog és gyengéden megcsókol.
- Nagyon szeretlek, ugye tudod? - néz a szemembe, miközben megsimítja az arcomat. A szívem egy nagyot dobban érintésére.
- Merem remélni - mosolygok. - Én is nagyon szeretlek - ölelem meg, az arcomat a mellkasába fúrom és belélegzem az illatát. Csengetést hallok, s felnézek Harry-re. - Várunk valamit?
- Én nem tudom - mosolyog, de látom rajta, hogy pontosan tudja, ki az. Lassan elengedem, az ajtóhoz megyek és kinyitom. - Louis! - ugrok a nyakába, szegény majdnem hanyatt esik a hóba.
- Szia - nevet és az arcomra nyom egy puszit. - Boldog karácsonyt!
- Boldog karácsonyt - mosolygok. - Úgy örülök, hogy itt vagy! - fogom meg a kezét és húzom be a házba. Harry-vel is mosolyogva köszöntik egymást, ami nekem nagyon jól esik.
- Izzy, tudom, hogy szereted a karkötőket, ezért... - nyúl a zsebébe - tessék. Remélem, tetszik.
Kinyitom a kis dobozt és elmosolyodok.
- Ez gyönyörű, köszönöm! - nézek a szemébe. - Miért nem szóltál, hogy jössz? Én nem vettem neked semmit.
- Hé, látom, hogy boldog vagy Harry-vel, ez nekem a legjobb karácsonyi ajándék - mosolyog. Megölelem őt és közben Harry-re pillantok, aki Louis-ra mosolyog. - De figyelj csak, mennem is kell, csak beugrottam.
- Máris mész? - nézek fel rá. - Ne már, még csak most jöttél!
- Dolgom van! De ígérem, hogy az ünnepek alatt még találkozunk, jó?
Felsóhajtok, s egy aprót bólintok.
- Légy jó - ad egy puszit az arcomra. - Sziasztok! - pacsizik Harry-vel és elmegy.
Túl rövid volt a találkozás, de mégis nagyon jól esik, hogy meglátogatott, elvégre ő a legjobb barátom, nélküle nem lenne igazi a karácsony.
Alig várom, hogy eljöjjön az este, a karácsony legszebb napszaka. Az utcán a lámpák fénye világítja meg a hópelyheket, amik lehullanak a földre.
Mindannyian körbeüljük a fát, Des Anne-t magához húzza és ölelgeti.
- Na, én kezdem! - mosolygok és Des-éknek odaadom az ajándékot, mellé két-két puszit.
- Köszönjük, drágám - mosolyog Anne. Harry-re nézek, aki már alig várja, hogy megkapja tőlem, megint kisfiúsan viselkedik, de olyan cuki.
- Boldog karácsonyt, Harry - csókolom meg hosszasan és odaadom neki. Mosolyogva bontja ki, és ahogy meglátja, a szemei csillogni kezdenek.
- Ez... ez tökéletes, köszönöm! - ölel magához szorosan, közben a hátam mögé nyúlva elveszi a nekem szánt ajándékát. - Hát, a csomagolás nem az erősségem, de remélem, tetszeni fog - mosolyog. Kicsit nevetek a csomagoláson, de aranyos, hogy megpróbálta.
Kibontom és az egyik ajándékom egy bugyi, amire az van ráírva, hogy "belépés csak Harry-nek".
- Ez komoly? - nevetek. - Nem is te lennél! - mosolygok és kibontom a másikat is, ami egy plüss minyon, kezében egy 'egyetlenemnek' felirattal. - Ú, ez édes, köszönöm! - ölelem meg szorosan.
- Sziasztok! - hallom meg Gemma hangját. Mindannyian odanézünk, s a szám kissé tátva marad. A kezében egy kisbaba, akit dajkál.
- Kislányom! - áll fel Des és odamegy, szorosan megölelgeti, s Anne is csatlakozik hozzájuk.
- Istenem, Gemma! Annyira hiányoztál már! - gördül végig egy könnycsepp Anne arcán, a lánya arcára ad egy puszit és a babára néz. Des is értetlenül pislog az apró emberre, senki sem meri feltenni a kérdést.
- Ömm.. Gem - köszörüli meg Harry a torkát. - Ő ki?
- Luke. A kisfiam.

19 megjegyzés:

  1. Drága ~E!

    Szörnyen sajnálom, hogy az utóbbi időben semmi időm nem volt írni neked. :( Nagyon röstellem magam. :( De minden részt mindig elolvastam, volt olyan, hogy nem is egyszer. :)
    És a rész? Te jó ég, megadta valamelyes a karácsonyi hangulatot. :D Én is szívesen ünnepelnék, így Harry-vel és a családjával. Hihetetlenül örültem, hogy nem valami drága dolgokat, hanem kicsi dolgokat adtak egymásnak, ezzel kifejezve az egymás íránt érzett dolgokat. (Persze Anne-ék felé a tiszteletet). Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz ez az új "élet szakaszuk", de merem állítani nagyon fogom élvezni. :D Mi sem bizonyítja az utolsó mondat. Te jó ég! Kié a gyerek? Hogyhogy visszajött Gemma? Mit szól hozzá a család? Jaj, nagyon várom a folytatást. Annyira imádlak, és annyira bele tudom magam élni, hogy az hihetetlen. Az egyik kedvenc írom vagy és, mit nem adnék, ha nekem is ennyi képzelő erőm lenne. <3 Izgatottan várom a következő részt, de addig szerintem még 20x elolvasom ezt. :D
    Sokszor ölel:


    Chixi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Chixi!
      Semmi gond, tudod, hogy ezért én sosem haragszom, viszont nagyon jól esik, hogy most írsz, mert annak ellenére hiányoztak a kommentjeid. :)
      Nagyon boldog vagyok, ha sikerült még karácsony előtt ünnepi hangulatot teremtenem! Szerintem nem te vagy az egyetlen, aki Harry-ékkel töltené a szeretet ünnepét. Én legalábbis nagyon örülnék, ha lenne rá lehetőségem. :D Az ajándékokon nagyon sokat gondolkoztam, és igazából szerintem is sokkal többet jelentenek a kisebb ajándékok, mint a méregdrágák. Hát, az új életszakaszukról csak annyit mondanék, hogy lesz benne jó is és rossz is, bár mint tőlem megszokhattátok, a rossz valahogy mindig tovább tart. Jaj, én is nagyon imádlak, és hihetetlenül örülök, ha bele tudod magad élni. :) Nagyon aranyos vagy, nem is tudom, hogy mivel érdemeltem ki egy ilyen csodálatos olvasót, mint te!
      Sok puszi!

      Törlés
  2. Ez is irtooooo jooo mint az osszes tobbi....gyorsan hozd a kovittttt<3<3<3<3mar alig varom siesssssss!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen! :) <33333

      Törlés
  3. Bevallom,a címből egy olyasmire gondoltam elsőnek hogy Harry megkéri Izzy kezét,ne kérdezd h csak naaa:D De imádtam ezt a részt,annyira aranyos! Nagyon kíváncsi vagyok,kishíjján leesett az állam amikor Gem,megjelent a kisbabával.!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most lehet, hogy meg fogsz lepődni, de eredetileg én is arra gondoltam, csak aztán eszembe jutott még egy-két fordulat, szóval a leánykérésig - ha lesz -, még sok idő el fog telni. Örülök, hogy tetszett a rész! :)

      Törlés
  4. Oké Harry :D Megszoktuk hogy ilyen perverz vagy nem igaz ? xDD Nem is te lennél.Őszintén nem számítottam arra, hogy Gem meg jelen egy kisbabával, aki ráadásul a kisfia... bár gondolom hogy ez volt a cél hogy ledöbbenjünk. Siess<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg még azt szerettem volna megkérdezni hogy a törik elején hogy csinálod meg a gif alá a szöveget???

      Törlés
    2. Muszáj volt ebbe is perverzséget tenni, anélkül nem lenne ő Harry Styles. :D Igen, pontosan az volt a célom, hogy meglepjelek titeket, és nagyon örülök, hogy ez sikerült! :) <3
      A képre kattintva látsz olyat, hogy "Felirat hozzáadása". Ha arra rákattintasz, tudsz írni a kép alá.

      Törlés
  5. Annyira imádom olvasni a blogodat ,mert teljesen olyan mintha én is ott lennék velük,olyan mintha egy filmet néznék *-* :D Nagyon jó lett megint :3 És Harry ajándékán nem lepődtem meg :DD Sok ilyen fajta ajándékra számíthat Izzy :D De a végén nagyon meglepődtem :D Ugyan ki lehet Gem kisbabájának az apja :O :D
    Alig várom a hétvégéket hogy újabb rész legyen :P :D <3
    Puszi: Zsófi :3
    <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, nagyon aranyos vagy, el sem tudod képzelni, mennyire jó érzés ezt olvasni! Nos, igen, Harry ajándéka annyira jellemző, és szerintem a jövőben is lesz még hasonló bőven. :D Ha sikerült meglepnem Gemma-val, annak nagyon örülök!
      Puszi! <3333

      Törlés
  6. Ettől a résztől tényleg karácsonyi hangulatom lett:3
    Harry ajándéka nagyon ötletes:D
    De hogy miiiii??? Gemma-nak lett egy fia???!! What happened? Gyorsan a kövit, nagyon imádom a blogod!!:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon boldog vagyok, ha még az ünnepek előtt sikerült karácsonyi hangulatot teremtenem! :) Örülök, ha sikerült téged is meglepnem Gemma-val. Én pedig téged imádlak, amiért folyamatosan írsz nekem és támogatsz! :)

      Törlés
  7. Sziaa :)
    Áh annyira nagyon jó rész lett *-* Imádom ! Harry ajándéka igeen cuki :DD De miért van Gemmának kisbabája ? Meg kitől van egyáltalán ?! :D Amúgy nálunk sincs még sajnos hó, emiatt egyáltalán nincs téli érzésem...itt még inkább tavasz van :DD
    De nem bírom már most kivárni hogy vasárnap legyeeeen :(
    *
    Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon várom a következő részt ! :) :D

    Puszii: Reby ♥♥♥♥♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett! :) A kérdéseidre már a következő fejezetben ott van a válasz. És nálunk még most sincs hó sajnos, szinte itt is tavasz van, de remélem, hogy az időjárás hamar magához tér. :D
      Puszi! <333333333333

      Törlés
  8. Nagyon aranyos rész lett, és nem is volt olyan rövid, mint ahogy mondtad! Sőt, én hosszúnak találtam (jó értelemben) :) Nagyon aranyos volt Harry és Izzy, ahogy gyerekes játékot játszottak! Nekem igazán megjött a karácsonyi hangulatom! Nagyon nevettem azon a bugyis ajándékon!:'D Hát az kész! :'D Nem hittem volna, hogy Gemma-nak van gyereke! Most sajnos csak ilyen rövid kommentre van időm, de megígérem, hogy a következő részhez 3-szor ennyit fogsz kapni! Nagyon szeretlek, puszi! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, aranyos vagy! Örülök, hogy tetszett, és nagyon boldog vagyok, amiért még karácsony előtt sikerült meghoznom a hangulatot, épp ez volt a célom! :) Nem kell sajnálnod, nekem már az is nagyon sokat jelent, hogy írtál! És én is nagyon szeretlek téged, amiért folyamatosan támogatsz, fogalmam sincs, hogyan köszönhetném meg neked!
      Puszi!

      Törlés
  9. Kedves ~E!

    Nagyon sajnálom, hogy nem kommenteltem, de mindig nyomon követtem, miket raksz fel, és meg kell mondjam, Gemmával most megleptél.
    Ezer bocsánat még egyszer, hogy nem kommenteltem, most pedig, mikor lehetőségem van rá, hogy kommenteljek, nem jönnek a szavak a számra!

    Kellemes ünnepeket, boldog karácsonyt és új évet! :) <3 <3

    Egymilliószor ölel és puszil:
    Angel . xx

    U.I.: Köszönöm, hogy meghoztad a karácsonyhoz a kedvem, és boldoggá tettél! <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Angel!
      Nem kell sajnálnod, nekem az is elég, hogy elolvastad és tetszett, de nagyon köszönöm, hogy most írtál! Örülök, hogy Gemma-val sikerült meglepnem téged. :)
      És én is kellemes ünnepeket kívánok neked! <333
      Puszi!
      UI: Nagyon boldog vagyok, ha sikerült karácsonyi hangulatot teremtenem, örülök, ha ezzel boldoggá tudtalak tenni! :) <333

      Törlés