37. fejezet - Újraszerveződés

Drága Olvasóim!
Itt is vagyok az újabb fejezettel. Remélem, hogy az iskolát mindenki - viszonylag - zökkenőmentesen túlélte. Nagyon szépen köszönöm az előző fejezethez érkezett kommenteket és a pipákat is, valamint a 129 feliratkozót! Komolyan, el sem hiszem, hogy ennyien vagytok, imádlak titeket! <3 Bízom benne, hogy ez a fejezet is elnyeri a tetszéseteket, bár nem lett valami hosszú, sem eseménydús. Sőt, eléggé rövidre sikeredett, amit sajnálok, de ígérem, hogy a következőt hosszabbra és sokkal izgalmasabbra írom! Jó olvasást!
UI: Az előző kommentekre még a héten válaszolok!

Újraszervezödés

Bosszút forralni a szerelmem
ellen olyan, mintha saját
magamat szúrnám szíven.
     Sose akartam senkin bosszút állni, mindig azt gondoltam, hogy nem fogok lesüllyedni arra a szintre. Most viszont eljött az a pont, hogy nálam teljesen betelt a pohár. Úgy érzem, ha nem állhatok bosszút Harry-n, abba bele fogok őrülni.
- Na, megnyugodtál kicsit? - motyogja Louis a homlokát az enyémnek döntve, karjai még mindig védelmezően ölelnek. 
Felsóhajtok, a kezem a mellkasára teszem és kicsit közelebb bújok hozzá. Jól esik a közelsége, jól esik, hogy van egy olyan ember a Földön, akinek számítok és aggódik értem.
- Köszönöm, hogy itt vagy nekem! Fogalmam sincs, hogy mi lenne velem nélküled. Pedig én annyira csúnyán bántam veled...
- Ne, shh, ezt most ne. Nem csináltál semmit és mindig melletted leszek, ezt te is tudod - simogatja a karomat. Elmosolyodok és pislogva felnézek rá. - Öm... esetleg nem akarod... tudod... szóval... - vakarja meg a tarkóját. - Nem akarnád újra megpróbálni velem?
Felsóhajtok, s kicsit elhúzódok tőle, majd a szemébe nézek. Nem is tudom, hogyan fogalmazhatnék, hogy ne bántsam őt meg, de képtelen vagyok nem Harry-re gondolni.
- Esetleg akkor, ha majd túl leszek Harry-n, de ez most még nekem nem megy, ne haragudj - tördelem az ujjaimat és bocsánatkérően pillantok rá. Egy halvány mosoly kíséretében felsóhajt és megrázza a fejét.
- Semmi gond, megértem - vet felém egy cseppet sem biztató pillantást, majd feltápászkodik. A karja után nyúlok és visszahúzom, szorosan megölelem, amit rögtön viszonoz.
- Nem akarom, hogy szomorú legyél - motyogom a nyakába. Megsimítja a hátamat és hallom, hogy mélyen felsóhajt.
- Nem vagyok szomorú - tol el magától, hogy a szemembe nézzen és halványan elmosolyodik. - Örülök, hogy itt vagy.

Estefelé úgy érzem, nem bírom tovább. Harry-t látom mindenben, a szemem elől nem akar eltűnni a mosolya. Ha most nem kezdek el valamit csinálni, nagy valószínűséggel végleg begolyózok.
Louis szobájába megyek, az ajtófélfának dőlök és ránézek. Épp egy könyvet olvas az ágyon hasalva, de amint észrevesz, tekintetét rám szegezi.
- Tudod, hogy kik voltak abban a szervezetben? - térek rögtön a lényegre. Nem akarok húzni az időt, úgy érzem, most minden perc számít.
Louis felsóhajt, a könyvet összecsukja, maga mellé dobja és feláll.
- Talán - teszi zsebre a kezét és lassan jön közben felém, tőlem egy méterre megáll. - Miért, mit találtál ki?
- Holnapra megkereshetnéd őket, vagyis... inkább a gyereküket és beszélhetnék velük. Muszáj újraszerveznem ezt az egészet.
Felsóhajt és lehajtja a fejét, látom, hogy valamin elgondolkodik. Pár perc múlva egy aprót bólint és az ajkait beszédre nyitja.
- Rendben. Még ma este felkeresem őket - néz a szemembe. Széles mosolyra húzom a számat és boldogan ugrok a nyakába, szorosan megölelem.
- Köszönöm! - motyogom. Az arcára nyomok egy cuppanós puszit, majd visszamegyek a nappaliba. A kanapéra ülök és felsóhajtok, végiggondolom, hogy mégis mihez fogok kezdeni a maffiával. Az biztos, hogy Harry-től elveszem a hatalmat, azután pedig majd csak lesz valami, de Louis és David segíteni fognak, ebben biztos vagyok.
Fáj, hogy pont rajta kell bosszút állnom, viszont érzem, hogy ez a kötelességem. Sokkal jobb lenne, ha minden a régiben maradt volna, ha most is Harry karjai közt fekhetnék, és nem azon agyalnék, hogy hogyan csinálom őt ki.
Érzem, hogy a szemhéjam elnehezedik, így végigfekszem a kanapén és magamra húzom a lepedőt. Szinte pillanatok alatt átzuhanok az álomvilágba.

- Isabel, ébredj! - érzem, hogy valaki megsimítja a karomat. Lassan kinyitom a szemem és Louis mosolygós tekintetével találom szemben magam. - Itt vannak a konyhában.
- Mi? - könyökölök föl. - Már most elintézted? - nézek az órára. Este 11 van.
- Uhum. Na, gyere - húzza le rólam a pokrócot, majd kicsit megigazgatom magam és kimegyünk.
- Sziasztok - nézek végig mosolyogva a srácokon. Egyáltalán nem olyanok, mint akik Harry szervezetében vannak. Azt hiszem, ők valamivel idősebbek és jóval kigyúrtabbak, ami nekem nagyon jól fog jönni.
- Már elmondtam nekik, hogy mit szeretnél - dől Louis a pultnak és összefonja maga előtt a karjait.
- Szerintem ez nagyon jó ötlet! Styles-t amúgy se bírom - von vállat mosolyogva az egyikőjük. - Bár nem hiszem, hogy egy maffia újraszervezése egyszerű lenne.
- Igen, ezzel tisztában vagyok - sóhajtok. - De mindent meg fogok tenni azért, hogy mi legyünk a legerősebbek a városban!
- Írattam mindenkivel egy kis bemutatkozást - szedi össze tőlük a papírokat Louis, majd a kezembe adja őket. Elmosolyodok és hálásan pillantok Louis-ra.
- Hát... akkor én is mondok pár szót magamról. A nevem Isabell és gondolom már tudjátok, hogy azért szerveztem újra a maffiát, hogy bosszút álljak Harry-n. Ő ölte meg a szüleimet - nyelek egy nagyot, s erőt véve magamon, folytatom. - Mostanáig én is Harry szervezetében voltam, de amikor megtudtam, hogy mit tett évekkel ezelőtt, azonnal ott hagytam. El akarom tőle venni a hatalmat és el is fogom a ti segítségetekkel! Van egy kis tapasztalatom és ismerem Harry minden mozdulatát, szóval szerintem nem lesz nehéz.
- Sose láttam még olyan maffiavezért, aki nő. Biztos, hogy menni fog? - szólal meg az egyik, mire egy határozott bólintás a válaszom.
- Higgyétek el, nála jobb főnököt nem találnátok! - mosolyog Louis.
- És a pénzügyi dolgokat meg majd még megbeszéljük. Valakinek van kérdése? - nézek körbe. Egymásra pillantanak és megrázzák a fejüket. - Szuper! Akkor holnap négykor találkozunk!
Ahogy elmennek, Louis-ra nézek és elmosolyodok.
- Na, jó vagyok vagy jó vagyok? - vigyorog a karjait széttárva.
- A legjobb vagy! - ölelem meg őt szorosan. Halkan felkuncog és megsimítja a hátamat, az arcát a nyakamba temeti és ad rá egy csókot. - Komolyan, nálad jobb legjobb barát nincs a Földön!
- Tudom! - mosolyog. - És ezért kapok valami jutalmat? - pislog édesen, mire elnevetem magam.
- Csinálok neked kakaót, jó lesz?
Kicsit megrázza a fejét, ajkain még mindig mosoly látszik.
- Nem egészen erre gondoltam, de ha már így felajánlottad, hát legyen!
Előveszek egy bögrét, amibe melegítek tejet és belerakom a kakaóport, majd elkezdem összekeverni. Louis a hátam mögé állva ölel át és a fejét a vállamra teszi.
- Hiányzott, hogy kakaót csinálj nekem - motyogja és az arcomra ad egy puszit. Kicsit nevetek, megfordulok és a bögrét a kezébe adom. - Senki nem tud ilyen finomat csinálni - mosolyog és belekortyol.
- Mindenki ugyanígy csinálja! - kuncogok és kikerülöm őt, de megfogja a karomat és visszahúz.
- A te kakaód akkor is a legfinomabb!
Elkezdek nevetni, ugyanis a szája tiszta kakaó.
- Ne nevess ki! Akarsz egy kakaós puszit? - vigyorodik el.
- Ne! - kezdek el szaladni. A bögrét leteszi a pultra, majd utánam rohan. A szobájába megyek és a ágyára ugrok, sikítani kezdek, ahogy ő is beront. Hirtelen rám ugrik és puha takaróra esünk, testem az övé alatt van. Elmosolyodik és csücsöríteni kezd. - Ne, kakaós lesz az arcom! - próbálok kapálózni, miközben hangosan nevetek.
- Édes élmény! - vigyorog és egy puszit nyom az arcomra.
- Ah, Louis! - törlöm le az arcomat. - Te sose fogsz felnőni!
- Köszönöm! - mosolyog. Nevetve megforgatom a szemem és felsóhajtok.
- Most, hogy végre elérted a célod és összekakaóztál, elengedhetsz! - nézek rá. Megrázza a fejét és rám fekszik.
- Kényelmes vagy.
Összeborzolom a haját, tudom, hogy utálja, ha nem áll pontosan úgy, ahogy reggel beállítja, de most ez sem zavarja. Tovább fekszik rajtam, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Feladom, mozdulatlanul fekszem, egyszer majd csak megunja és végre leszáll rólam. Legalábbis én ebben reménykedem.
Kezét végighúzza az oldalamon, így egy kicsit felcsúszik a felsőm, mire rögtön kikerekednek a szemeim.
- Hé! Ne vetkőztess! - fogom le a kezét.
- Levetkőzöl magadtól? - vigyorog rám.
- Jesszus, de perverz vagy! Tisztára, mint...
- Ssh - teszi az ujját az ajkaim elé. - Én jobb vagyok nála.
- Louis, ezt ne...
- Hallgass végig - néz rám. - Komolyan gondoltam, hogy újra akarom veled kezdeni. És igen, tudom, még nem vagy túl rajta, de ha velem lennél, én el tudnám veled feledtetni!
- Neked se lenne jó, ha Harry-t szeretném, miközben veled vagyok - nézek a szemébe.
- Tudom, hogy valahol mélyen még szeretsz engem!
- Igen, mint a legjobb barátomat, ezt már elmondtam.
Felsóhajt, majd lassan a homlokát az enyémnek dönti.
- Megcsókolsz? - motyogja.
- Nem.
- Akkor csak hadd lazítsalak el - súgja és gyengéden megcsókolja a nyakamat. Egy mély levegőt veszek és a szemeim automatikusan lecsukódnak. Ajkai lassan lejjebb haladnak és a kulcscsontomat puszilgatja végig. A pulzusom és a légzésszámom emelkedik, úgy érzem, hogy ha most nem hagyja abba, a végén nem tudom majd magam visszafogni.
- Hagyd abba! - zihálok és kicsit eltolom magamtól.
- De akarod, nem? - kezdi csókolgatni a nyakam másik oldalát.
- Nem lenne jó vége! - tolom el magamtól. Nyel egy nagyot és a szemembe néz. - Neked ez többet jelentene és nem akarom, hogy fájjon.
- De nem fog...
- Louis! - vágok a szavába. - Nem. Majd egyszer talán újra lehet köztünk valami, de most ne.
- Értem. Sajnálom - gurul mellém. Feltápászkodok és elindulok ki, de a karom után nyúl. - Azért még alhatsz mellettem, nem? - mosolyog halványan. Felsóhajtok, majd visszafekszek mellé és magunkra húzom a takarót. Magához von és érzem, hogy a nyakamba szuszog, miközben lassan elalszik.

10 megjegyzés:

  1. Louis olyan gyerekes tud lenni néha :D Sőt, mindig xDD Azért még imádom <3 Egyszerűen nem tudom eldönteni hogy Izzy melyikükkel jöjjön össze.Mind kettőjük tökéletes választás :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, Louis már csak ilyen, és mi így szeretjük őt! Igaz, mindkettőjük tökéletes, de egyszer majd úgyis választania kell. :)

      Törlés
  2. Istenem hogy Louis soha nem tud felnőni :D Néha már tényleg úgy viselkedik mint egy 5 éves :D És amúgy már nem is tudom hogy melyikőjükkel lenne jobb ha összejönne :P
    Ismét nagyon jó részt írtál :D
    <3 <3


    Puszi: Zsófi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Soha nem fog felnőni, mindig ilyen gyerekes fog maradni, én legalábbis nagyon reménykedem benne. :D Izzy-nek mindkettőjük tökéletes választás lenne, de egyszer úgyis választania kell.
      Köszönöm szépen! :)
      Puszi! <33

      Törlés
  3. Nekem nagyon is tetszik a rész. Nem is lapos. Van benne minden, aminek lennie kell. Van benne baráti összetartás, vissza nem fogott érzelmek, bosszú szövögetés, régi szép emlékek. Nekem nagyon tetszett. Mint általában az összes fejezet. Egész héten nagyon vártam, hogy jöjjön az új fejezet. Ha minden igaz, akkor holnap derül ki, hogy átmegyek-e matekból, vagy sem, és ezért egész nap lehangolt voltam. De most, hogy láttam, hogy van új fejezet, egyből jobb kedvem lett. Neked hála. Szerintem Louis még mindig aranyosan mutatna Izzy-vel, de most tényleg messzire ment. Ide most illik az a dal, hogy "No Control", amit mellesleg a dalból ítélve Louis énekli a refrénjét. Akkor lehet, hogy Izzy-ről írta. :D Kár, hogy nem lehet tudni, hogy ezt Harry hogyan éli meg, jó lenne látni az ő szemszögéből is. Mert tudom, hogy szomorú, és hogy Isabel hiányzik neki, hiszen akkor nem kérdezte volna meg tőle, hogy mikor megy már haza vele. Amit persze most Izzy nem hív otthonnak, max. az ördög otthonának. Nagyon várom már a következő részt.
    Sok puszi, és ölelés Timitől, az egyik örök olvasódtól.^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszik! És nagyon jól esik, hogy ezt mondod, mert szerintem nem lett valami eseménydús, de örülök, ha te nem így gondolod! :) Remélem, hogy átmentél matekból, és sok sikert kívánok neked a továbbiakban is, de biztosan sikerült! És hogy amiatt lett jó kedved, hogy láttad, van új fejezet, te jó ég... nagyon jól esik, hogy ennyit jelent neked a blog! :) A No Control tényleg eléggé beleillik, főleg most, hogy Louis ennyire pajkoskodik. :D Harry szemszögéből is akartam írni, és a következő részben már lesz is róla szó, hogy hogyan érez.
      Hamarosan hozom a következőt!
      Puszi!

      Törlés
  4. Szia:) .....Louis nagyon gyerekes ...hahahah:)..sose nő fel.
    De remelem hogy Harryvel marad Izzy...:D♥
    Louis nagyon perverz volt .
    De ez a rész is nagyon csucs szuper lett nagyon nagyon várom a kövi részt '♥♥♥:)

    Puszi ♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Louis tényleg nagyon gyerekes, viszont perverz is egyben. Szerintem ez a kettő remek párosítás. :D
      Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett! Hamarosan hozom a következőt! :)
      Puszi! <3333

      Törlés
  5. Szia!
    HOGY MI A FENE?! HOGY UGRANA LE AZ A RÉZANGYAL A HÁZTETŐRŐL!!!
    Elismerésem, elismerésem...! Imádom, de a kép és igaz, de szereti de meg akarja ölni, de közben nyomul és bosszú és kakaó, de fáj neki és nem hiszem el de mégis! Remélem értetted, mert én sem. Izzy a legkeményebb csaj a világon! Louis meg az örök gyerek, hogy ő sose fog felnőni... De mégis mi a franc?! Én értem, hogy a drága szereti Isabelt, hogy egyem azt a szerelmes szívét, de Ő meg Harryt szereti! Remélem azért még mindig, hogy Hazz és Izzy megint együtt lesznek és a csaj nem kinyírja, csak megkínozza... MI AZ ISTEN?! Louis kezd átmenni Jacobba egy kicsit, és olyan, mint Stefan! Mind a kettő azt szeretné, ha a szeretett csaj őket szeretné, és nem próbálják meg elfogadni, hogy a lány mással boldog...
    Érdekes lenne, hogy Harry mit gondol. Sejti ezt a fajta bosszút? Vagy erre még a legszörnyűbb rémálmaiban sem mert volna gondolni?
    Imádom, alig várom a következőt!!! ;)
    Ölel:
    Lulu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett! Igen, kiszűrtem belőle, hogy mire is gondolsz. :D Izzy tényleg kemény csaj, Louis gyerekes, és ha már itt tartunk, akkor Harry meg perverz. Egyszer biztosan újra összekerül Izzy és Harry, viszont valószínűleg addig még keresztül fognak menni pár dolgon. Jacob és Stefan, haha, és tényleg, már csak a vámpír képességek hiányoznak. :D
      Harry szemszögéből lesz a következő fejezetben szó, és akkor a kérdéseidre választ kapsz!
      Hamarosan hozom a következőt! :)

      Törlés