39. fejezet - Halálos szerelem

Drága Olvasóim!
Meghoztam a 39. fejezetet. Nem lett valami hosszú, de szerintem attól még egész eseménydúsra sikeredett. Nagyon szépen köszönöm a 135 feliratkozót és a kommenteket, amiket az előző fejezethez hagytatok, mind nagyon jól esett! :') Imádlak titeket! <3 Remélem, hogy a félévi és a felvételi (akinek volt) jól sikerült és a második félévre is sok sikert kívánok! Jó olvasást!

Halálos szerelem

frozen-eskimo.tumblr.com #MakeSexAwkwardIn5Words #QuisieraTener #RBDWannaPlayOnVEVO #CiteFrasesDaSuaMae #BuDünyaKimseyeKalmaz SkyMall Dragovic Mariza ElliTeleyeeTTyapılır Watsap0539x408x7018 عبدالله بن عبدالعزيز #NiallGotATattoo
Utálom szeretni őt.
     Remegő kezeimmel a fegyvert Harry felé tartom. Sose éreztem még ennyi félelmet. Félek, hogy elveszítem őt, félek, hogy meg kell ölnöm, félek, hogy nem tudom nem szeretni.
- Tényleg te akarsz engem kinyírni? - néz rám lélekbe hatoló tekintettel. Nyelek egy nagyot, próbálok erőt venni magamon, mielőtt összeesnék. Az eszem azt súgja, megérdemelné, hogy megöljem, viszont ha a szívemre hallgatok, képtelen vagyok megtenni.
- Mindenki szép lassan menjen ki, egy hirtelen mozdulat és egyikőtök hamarosan a föld alatt végzi! - nézek végig a fiúkon, akik Harry-re pillantanak, várva az utasítást. Főnökük egy aprót bólint, jelezve, hogy kimehetnek, s a srácok így is tesznek. David egy halvány biztató mosolyt vet felém, s pillanatokon belül Harry-vel kettesben maradok. Ő nem tudja, hogy David velem van.
- Izzy, nem...
- Fogd be! - parancsolok rá. - A fegyvert tedd le és rúgd ide nekem!
Harry felsóhajt és lassan, óvatosan végrehajtja, amit parancsoltam.
- Most megölsz? - néz a szemembe. A szívem és a gyomrom összeszorul, miközben próbálok minél határozottabbat bólintani. - Lehet egy utolsó kívánságom? Csak hadd lélegezzem be az illatodat, az megnyugtatna!
Összeráncolom a szemöldökömet. Elég nevetségesen hangzik, de nem hiszem, hogy bármi akadálya lenne.
- Egy méter távolságból és öt másodpercet kapsz!
Halványan bólint, lassan lépked felém. Ahogy cipőjének a talpa éri a padlót, kopogó hangot hallat a csendben. Idegesítő.
Megáll előttem, tekintetét mélyen az enyémbe fúrja. A szívem ki akar törni a mellkasomból, a testem összeesne a remegéstől. Tökéletesen ívelt ajkait egy halk sóhaj hagyja el, ahogy végignéz rajtam, szemei most is smaragdként csillognak.
Ahogy elveszek a tanulmányozásában, hirtelen kilöki a fegyvert a kezemből, ami pár méterrel arrébb csúszik, s a kezeimet a hátam mögé szorítja. Fájdalmasan felszisszenek, ahogy a karomba és a vállamba nyilall a fájdalom.
- Komolyan azt hitted, hogy engem olyan könnyen ki lehet nyírni? - hajol a fülemhez és suttogja a szavakat. - Most én is végezhetnék veled, ugye tudod? - húzza végig puha ajkait a nyakamon, amibe beleremegek. Utálom szeretni őt. - De csak igent kell nekem mondanod és elengedlek! Az ajánlatom még mindig áll - ad egy gyengéd puszit az arcomra, mire automatikusan elhúzom a fejem.
- Engedj el! - kezdek el rángatózni és már a könnyeimmel küzdök.
- Ssh, így neked fog jobban fájni! - fog erősebben, mire felnyögök. Feladom. A könnyeim utat törnek és végigszántják az arcomat, a testem elgyengül. - Hiányzol minden értelemben - nyomja ágyékát egy kicsit a fenekemhez. Szaggatottan kifújom a levegőt és a tekintetem megakad a fegyveren. Túl messze van.
- Akarlak, Harry - súgom, miközben hátrapillantok rá. Halkan felnevet.
- Szerinted ezt beveszem? Emlékszem, hogy a pasit is így vágtad át, amikor megmentetted az életemet - hangsúlyozza az utolsó három szót.
- Te pedig elrontottad az enyémet - préselem ki a fogaim között a szavakat.
- Azt se felejtsd el, amikor boldog voltál mellettem!
Gondolkodás nélkül emelem fel a lábam, így a sarkam erőteljesen a férfiasságának ütközik, amit egy üvöltés kísér és Harry térdre rogy. Gyorsan a fegyverért rohanok, felkapom és újra rászegezem, de most ő a földön fekszik. Kikerekedett szemekkel, zihálva néz rám. Hallom, hogy az ajtó csapódik, odapillantok. Louis jött be.
- Izzy, kicsim, nem ölhetsz meg! - szólal meg remegő hangon.
- Ne szólj semmit! - emelem fel a hangom.
- Szeretlek és tőlem mindent megkaphatsz!
Tehetetlenül fekszik, tudja, hogy akár egy kis mozdulat is az életébe kerülhet.
- Ne hidd el neki, édes - áll mögém Louis és kezeit a derekamra teszi. - Ha most nem teszed meg, később ő fogja megtenni velünk - súgja a fülembe. Nyelek egy nagyot, tekintetem megállapodik Harry-n, a fegyvert még mindig felé tartom.
- Kérlek - néz rám, szeme sarkában egy könnycseppet vélek felfedezni. Ajkaim és a testem remeg. Ekkora érzelmi teher még sosem volt rajtam, és szerintem nem is lesz.
- Tedd meg és akkor te leszel a leghatalmasabb főnök, ahogy tervezted - mondja Louis nyugtató hangon. Szaggatottan veszem a levegőt, miközben még mindig a földön fekvő Harry-t nézem. - És ami a legfontosabb, hogy együtt lehetünk - mosolyog Louis.
A szívem ezerrel ver, s a légzésszámom is jóval a normál érték felett van.
- Izzy - szinte suttogja Harry, akinek az arcán végigfolyik egy könnycsepp. És érzem, hogy itt végem. A kezeimet leengedem magam mellé, a fegyvert nem tartom tovább, a földre esik. Térdre rogyok Harry mellé és szorosan megölelem, miközben patakokban folyni kezdenek a könnyeim. Az arcát a nyakamba fúrja, s hallom, ahogy mélyen felsóhajt. - Szeretlek - suttogja. Két oldalt megfogom az arcát, s mélyen a szemébe nézek.
- Én is szeretlek.
Halványan elmosolyodik. A homlokomat az övének döntöm, majd lassan megcsókolom. Nagy kezét az arcomra helyezi, s hüvelykujjával megsimít.
Hirtelen egy erős szorítást érzek a karomon. Louis felhúz Harry mellől és idegesen néz rám.
- Aláírtad a halálos ítéletünket, remélem, tudod! Az enyémet legalábbis biztosan - néz rajtam végig, majd tekintete újra a szemeimnél állapodik meg.
- Harry nem fog bántani se téged se engem - ahogy a mondat elhagyja a számat, Louis keserűen felnevet, megrázza a fejét.
- Naiv vagy! - néz rám. - Na és velünk mi lesz? Azt hittem, újra kezd köztünk alakulni valami.
Felsóhajtok, s lehajtom a fejemet. Elég kellemetlenül érzem magam.
- Ezt ne most beszéljük meg.
Hátrapillantok Harry-re, aki ez idő alatt felállt. A derekamnál fogva magához húz és újra magához ölel. Mélyen beszívom az illatát, s egy halvány mosoly jelenik meg az ajkaimon.
- Ugye visszajössz hozzám? - kérdezi mély, rekedtes hangján, ami már annyira hiányzott.
- Persze, hogy visszamegyek - mosolygok. Egy hatalmas ajtócsattanást hallok, s odanézek. Louis kiment. Felsóhajtok és becsukom a szemem. - Azt hiszem, beszélnem kellene vele.
- Nekem is az embereimmel - vesz egy mély levegőt. Kezét összekulcsolja az enyémmel, mire egy halvány mosolyt vetek felé és kimegyünk.
- Szóval elmehettek és többet nem lesz rátok szükség - fejezi be Louis a mondatát. Elég kellemetlen nekem ez az egész, mert mégiscsak iderángattam őket a nagy semmiért.
- Főnök, most mi lesz? - kérdezi Tom.
- Semmi, hazamehettek.
A srácok összevont szemöldökkel néznek egymásra, majd rám és Harry-re.
- Igazán nem akarok beleszólni, de a lánynak és Tommo-nak már nem szabadna élnie. Főnök, ez a szabály!
Ránézek Harry-re, aki egy nagyot sóhajt és nyugtatásként simogatni kezdi a kézfejemet az ujjával.
- Én vagyok a főnök, azt teszitek, amit mondok! Most pedig elmentek, világos?!
- Igen - morogják egyszerre egy kis idő múlva, sarkon fordulnak és elmennek. Louis-ra pillantok, aki engem nézve zsebre teszi a kezét, és csalódottan elindul.
- Louis, várj! - szólok utána, de ő csak megy tovább, mintha meg se hallaná. Elengedem Harry kezét, utána szaladok és elé állok, kezemet a mellkasára teszem, ezzel megállítva őt. Próbálja kerülni a tekintetemet, de én felveszem vele a szemkontaktust. - Harry meg fog minket védeni!
- Nem veszed észre, hogy mire megy ki ez az egész?! Azért kérte meg a kezedet, hogy vele foglalkozz és ne velem! Izzy, engem már nagyon régóta ki akar nyírni, csak nem talált megfelelő okot! De most itt van! Te vele vagy, engem nagy ívben le fogsz szarni és a nyugodt lélekkel eltehet engem láb alól!
- Ezt te se gondolhatod komolyan - nézek a szemébe.
- Csak addig vagyok jó neked, amíg ő nincs!
- Louis, én...
- Szerinted miért akartam annyira lefeküdni veled? Azt reméltem, hogy akkor könnyebben elfelejted majd őt és újra együtt lehetünk, de nem, neked újra tönkre kell tenni az életedet és ezzel együtt az enyémet is! De ha az ő "szerelme" kell - rajzol idézőjelet a levegőbe -, akkor engem felejts el.
- Ne hülyéskedj már, nekem te is fontos vagy!
Kínosan felnevet.
- Látod, ez a baj! Eddig azt mondtad, hogy én vagyok az egyetlen fontos ember az életedben. Most pedig már én is fontos vagyok.
- Kiforgatod a szavaimat - rázom a fejem.
- A te életedben nincs helye kettőnknek, vagy Harry vagy én! De Harry-be valamiért halálosan szerelmes vagy.
- Egyikőtöket se akarom elveszíteni - lépek hozzá közelebb. Felsóhajt, s oldalra néz, majd lehajtja a fejét, közben kezei még mindig a zsebében pihennek.
- Mindegy, úgyis hamarosan elmegyek - motyogja.
- Nem mehetsz el, amíg nem találkoztál a fiaddal - mosolyodok el halványan. Kíváncsi tekintetét rám emeli és mélyen felsóhajt.
- Most egyedül akarok lenni - kerül ki. Lassan kifújom az eddig bent tartott levegőt, majd visszamegyek Harry-hez.
- Mehetünk haza? - mosolyodik el édesen, miközben a kezem után nyúl.
- Persze, de még... Louis-nál vannak a cuccaim.
- Semmi gond, azért elmegyünk este, de most veled akarok lenni - nyom egy puszit a homlokomra. Elég szörnyű a gondolat, hogy nemrég még egymást akartuk megfosztani az élettől, most pedig szerelmespárként viselkedünk. Nekem még elég furcsa, nem tudom, hogy ő pontosan mit gondol erről az egészről. - Gyere - pattan fel a motorjára. Én is felszállok mögé, átkarolom a derekát, a fejemet a hátára hajtom és lassan elindulunk. Becsukom a szemem és élvezem a sebességet, miközben azon gondolkodom, hogyan tovább...

~ Louis Tomlinson ~

Ahogy hazaérek, az ajtót hangosan csapom be magam után, a falnak dőlök és a fejemet a plafon felé emelem. Nyelek egy nagyot, érzem, hogy nem sok kell ahhoz, hogy sírjak. Nem kellene egy lány miatt ennyire letörtnek lennem, de egyszerűen megöl a tudat, hogy nem az enyém, hanem egy olyan emberé, aki még csak meg sem becsüli.
Felsóhajtok, ellököm magam a faltól és a konyhába megyek, ahol a hűtőből kiveszek egy üveg Jack Daniel'st. Bemegyek a nappaliba és a kanapéra dőlök. Kinyitom az üveget, a számhoz emelem és jó nagyokat kortyolok bele, hogy minél előbb elfejthessem a szörnyű valóságot...

11 megjegyzés:

  1. ÚÚÚÚÚRISTEEEEEN!! El sem hiszed, mennyire izgultam!!! Basszus, még most is tele vagyok adrenalinnal és nem tudom, hogy levezetni!!:DD Kibaszott jó rész lett(bocsánat a szóhasználatért:D) imádom az írásodat és ez az egyik kedvenc blogom<3 Csak így tovább, várom már a következőt!:D

    VálaszTörlés
  2. Uristen!!! Waaaaa!!! Huh, de gyors voltam!
    Szooooovval... IMADOOOOM!!!!!! Egyszeruen nagyszeru!!!!
    Nagyon jo, hogy MEGINT fordulatot vett az egesz tortenet, ami csak meg izgalmasabba teszi az egeszet (mintha nem lenne mar eleve az).
    Szoval meg mindig imadni valoan csodalatos.
    Beszeltem/írtam egy meglepirol, ami kesz is lett! Remelem toccik.

    Dark Secrets
    Párszor gondoltam csak erre,
    Hogyan tovább, s merre.
    E világot megteremteni nem az Én dolgom,
    Én kívülről szemlélődök, csak olvasom.
    Egy dolog az írás, s egy az olvasás,
    Ez a blog maga a csodálatosság!

    Hat igen. Sokszor írok verset, es ezt most Neked es a blognak szantam. Remelem tettszett!
    xoxo Vik

    VálaszTörlés
  3. Úúúr Isten :) Ez valami eszmeletlen jo resz lett:)♥♥
    Tudtam hogy Izzy nem fogja lelöni Harryt ...tudtam hogy ossze fognak jonni es nagyon nagyo orulok neki..:D♥♥
    De Louist is sajanálom..:'(
    De ez nagyon nagyon nagyon nem tudom elegszer dicserni hogy mennyire jo rész lett....♥♥ Egyszeruen IMÁDOM .....HIHIHIHI.....:)))♥♥
    Már nagyon varom a kovi reszt ♥

    Puszi ♥♥

    VálaszTörlés
  4. Wáááá! Jesszus Atya Úristeeeen!! Nem tudok mit mondani (ilyen is ritkán történik xD)! Amikor olvastam szó szerint ki akart ugrani a szívem! Gyorsan köviiiit!!!! :3

    VálaszTörlés
  5. Jezusom.felorankent neztem a blogot h van e mar uj resz. Imadom. Igerd meg h nem hagyod abba. Kivancsi vagyok a sztori vegere. Szegeny Louist nagyon sajnalom, de Harry es Izzy olyan edesek *-*. Egy elmeny olvasni. Koszonom!!
    Xx.eniko

    VálaszTörlés
  6. HOGY MI A FŰZFÁN GITÁROZÓ FEGYVERES CSILLÁMLÁMA?! Ez megint értelmesre sikerült, mit ne mondjak... Nem baj. Olyan jól írsz, hogy arra nem találok szavakat! Bakker at adrenalin, és szereti, és IGEN!!! Tomlinson te alkoholista! Styles, hogy te milyen könnyen földre kerültél! Izzy, te érzelmes de kemény csaj! Tommo, te aztán utálod azt, hogy Isabel Hazzát szereti, látszik, hogy ki akarod nyírni! Isabel azért megbüntethetné Harryt csak olyan DARKhoz illően... Könyörgöm, írd meg ezt a fejezetet Harry szemszögéből! Térden állva könyörgöm, hogy legyél szíves Hazza érzéseit is megismertetni velünk!
    Alig várom a következőt! ~E, ne kínozz hanem siess, kérlek!
    Ölel és puszi:
    Hű olvasód,
    Lulu

    VálaszTörlés
  7. Ez nagyon jó!!! Nem bírtam este aludni ez miatt... Kérlek hozd gyorsan a kövi részt. Nagyon jól írsz csak így tovább ;)
    Flóra

    VálaszTörlés
  8. És ismét, mint mindig. Megint sikerült megsiratnod. Éreztem, hogy sírni fogok, és így is lett. Van egy sejtésem azzal kapcsolatban, hogy Louis-nak igaza van, és Harry tényleg megakarja őt ölni. De remélem, hogy nem igaz. Nagyon is. Most már értem Louis-t, hogy miért akarta őt annyira megfektetni, egy fajta nemes célért. (ha ezt lehet így nevezni.) Annyira féltem, hogy ez a két bolond megöli egymást, csak is azért, mert jobban szeretik egymást a kelleténél. :D Nagyon remélem, hogy Isabel-nek nem lesz baja, hogy Harry megvédi a bandától, hogy ne bántsák őt. Ez egy igazi fájdalmas szerelemről szól, egyszerűen zseniális. El sem tudom képzelni, hogy hogyan van ilyen csodálatos képzelőerőd. Tényleg nem. Egyszerűen zseniális vagy. :) Nem hiába szeretlek én. :3
    Sok puszi, Timi. :)

    VálaszTörlés
  9. Hát ismét sikerült elsírnom magam és ezt imádom hogy így megtudod írni...:) Egyébként az elejét olvasva nem gondoltam volna h Izzy megbocsájt neki de nagyon örülök nekik!! :3 De azért féltem attól h Izzy lelövi Harry-t :O De szerencsére nem így lett :3 És amúgy szerintem Louis-nak igaza lehet azzal hogy őt megakarja ölni mivel megvan rá az oka de....Izzy miatt nem hiszem h képes lenne megtenni :) Úgy imádom azt hogy úgy kitudod csavarni a dolgokat hogy még egy egyszerű szerelmi "viadalt" is így feltudsz dobni hogy minden részt izgalmakkal telire írod meg :) Egyetlen egy unalmas rész sincs mert szinte mindbe beleviszel egy kis csavart amit imádok :P Nemhiába szerettelek én meg :P :D
    És amúgy bocs hogy csak most írok de most volt időm elolvasni :S
    Puszi: Zsófi
    <3 <3 <3

    VálaszTörlés
  10. Sziaaa :) Úúúristeeeen ! Hogy én ezt hogy vártam *-* Nagyon édesek, de remélem Louis elfogadja hogy Izzy Harold-ot szereti és nem csinál butaságot :D Na jó, őt is sajnálom :) De nagyon örülök hogy Isabel 'visszafogadta' Harry-t. Valami miatt viszont úgy gondolom hogy nem lesz ilyen egyszerű az eggyütt járásuk (??) valamiért...De hogy miért azt nem tudom :D Oké ez sem sikerült túl értelmesre :D
    Na de nagyon-nagyon-nagyon várom a következő fantasztikus fejezetet :) :D

    Puszii: Reby ♥♥♥♥♥♥♥♥

    VálaszTörlés