23. fejezet - Kiképzés

Drága Olvasóim!
Meghoztam a 23. fejezetet, sajnálom, hogy ilyen későn. Nem lett túl eseménydús és hosszú sem, viszont a következőben már bőven lesz izgalom. Remélem, hogy azért ez is elnyeri majd a tetszéseteket. :) Köszönöm szépen a 107(!!) feliratkozót, a komikat és a pipákat az előző fejezethez! <3 Remélem, hogy most is kapok visszajelzéseket. Jó olvasást!

Kiképzés

A harcban nem a fizikai erő, hanem az ész játszik
fontos szerepet.
     Reggeli után Harry egyenesen a raktárhoz visz, ahol David már vár. Egy - nem meglepő módon - fekete pólót visel egy sötét farmerrel, szőkés-barna haja fel van zselézve. Belőle is sugárzik, hogy nem éppen a jófiúk közé tartozik.
Harry leállítja a motort a faház előtt, leveszem a sisakot és a vállába kapaszkodva leszállok.
- Sziasztok - mosolyog David, és elveszi tőlem a bukót. - Felkészültél?
Mélyen felsóhajtok, elmosolyodok és halványan bólintok. Hátrapillantok Harry-re, aki feszülten néz engem. Megint túlzottan aggódik. Félek, hogy ebből nem fog kisülni semmi jó, legalábbis az elejéből. Aztán majd megmutatom neki, hogy igenis jó vagyok, be kell vennie.
- Szuper. Főnök, innentől rám bízhatod - pillant David Harry-re, majd végigmér és elmosolyodik. Harry nagy léptekkel megy a srác elé.
- Figyelmeztetlek, hogy ha a feladatodtól többet mersz csinálni, kinyírlak. Világos? - szűri ki a szavakat a fogai közt. David bólint, Harry hátrébb lép, és egy puszit nyom az arcomra. - Ügyes légy, dél körül jövök érted - mosolyog, majd felül a motorjára, és elhajt. Halvány mosollyal az arcomon nézem, ahogyan távolodik, végül elfordul és eltűnik. Felsóhajtok, s David felé fordulok. A legjobb formámat kell hoznom, és ez teljes koncentrációt igényel.
- Kezdhetjük? - mosolyog. Bólintok, s a faház felé biccenti a fejét, jelezve, hogy menjek utána. Ahogy belépünk, felvont szemöldökkel nézek végig a súlyzókon. Most komolyan azt hiszi, hogy ki akarom magam gyúrni? - Szerintem kezdjük ezzel a három kilóssal - ad két súlyzót a kezembe. Értetlenül nézek a kezemben lévő tárgyakra, majd rá. - Most mi az? Tudod, hogy hogyan kell használni?
- Igen, de attól, hogy egy órán keresztül súlyzózok, nem fogok tudni harcolni - teszem le a súlyokat a földre. - Elsősorban észt kell használni. Vagy ti csak úgy vakon lövöldöztök? - nézek rá. Félrehúzza a száját, s megvakarja a tarkóját. Ahhoz képest, hogy Harry embere, nem túl okos. Felsóhajtok, odalépek hozzá és a nadrágjából előhúzom a fegyverét. - Hm... - forgatom a kezemben.
- Vigyázz vele - nyúl érte, de elhúzom és rámosolygok. Kimegyek, s ő szorosan a hátam mögött jön utánam. Az egyik fán meglátok egy céltáblát, gondolom ezt nekem szánták. Ráemelem a pisztolyt, és az első lövéssel rögtön a közepére találok. - Az igen! - megy oda, és jobban megnézi. - Hű, van érzéked hozzá - mosolyog és végignéz rajtam. Odamegyek hozzá, és a pisztolyt visszateszem a nadrágjába.
- Várom a következő feladatot - mosolygok. Megvonja a vállát, amolyan "jól van, te akartad" módon, és hátralép párat. Az egyik szemöldökömet felvonva várom, hogy mire készül, s kacéran elmosolyodik.
- Gyerünk, drága, támadj nekem - tárja szét a karjait. Tipikus pasi, azt hiszi, hogy támadással kell indulni. Azt hittem, engem fognak kiképezni, és nem fordítva. Ha ezt Harry tudná...
- Nektek ez a harc? Hogy csak úgy egymásnak ugrotok? - fonom össze a karomat magam előtt. A mosoly eltűnik az arcáról, kezeit a teste mellé engedi. Szerintem neki is kezd leesni, hogy nem értek egyet a módszereivel. - Jól van. Akkor gyerünk, támadj te!
- Jól van, de előre szólok, hogy fájni fog - biccent a fejével, és körbe-körbe kezd sétálni körülöttem. Mint egy oroszlán a zsákmánya körül. Unottan várom, hogy végre történjen valami, s a hátam mögül nekem támad. Annyira kiszámítható. Mikor nagyjából fél méterre van tőlem, elhajolok, a földre lököm, a kezét a hátára szorítom, és ráülök. - Azt a kurva! - nyög fel, mire elnevetem magam.
- Ti, pasik, annyira kiszámíthatóak vagytok - rázom a fejem, és lemászok róla. - Ez túl egyszerű volt.
Mély, rekedtes nevetésre figyelek fel, a hang irányába kapom a tekintetem és elmosolyodok. Harry a fának dőlve, karjait maga előtt összefonva szórakozik rajtunk.
- Istenem, David, ha nem te lennél az egyik legjobb a harcban, meg se lepődnék - löki el magát a fa törzsétől, és odajön hozzánk. A srác feltápászkodik a földről és leporolja magát.
- De nem is tudtam, hogy figyel. Háttal volt, basszus! - tárja szét a karjait. Harry nevetve magához ölel és egy puszit ad a vállamra. - Mi lenne, ha veled verekedne, főnök?
- Ó, nem, én nem akarom bántani - enged el és rám mosolyog. Felvont szemöldökkel fonom össze a karjaimat magam előtt.
- Uhum. Félsz, hogy én nyerek - mosolyodok el. Arca eltorzul, s hevesen tiltakozni kezd, amin már csak nevetni tudok. Azzal a béna magyarázkodással jön, hogy nem akar bántani. Na, igen. David is ezt mondta, mégis simán elintéztem. Szinte már röhejes, hogy ezek a srácok tényleg azt hiszik, hogy kemények. Olyan könnyen elbántam vele, még csak meg sem izzadtam.
- Na, jó. Elmegyünk kajálni, aztán délután oktatlak - mosolyok. - David, neked pedig... el kellene menned orvoshoz, hátha eltört valamid.
- Vicces vagy - forgatja meg a szemét. - Remélem, hogy átgondolod, és végleg beveszed őt, mert ez a csaj tényleg tud valamit - néz rajtam végig, majd bemegy a raktárba, és kihozza nekem a bukósisakot.
- Köszi - veszem el tőle és Harry-vel elindulunk a motor felé.
- Báránybőrbe bújt farkas vagy, édesem - karol át és egy puszit ad az arcomra.

A Nando'sban megebédelünk, majd utunk egyenesen haza, azon belül is Harry szobájába vezet. Leülök az ágyára, és figyelmesen nézek rá.
- Vannak alapvető szabályok a szervezetben - nyitja ki a fiókját, és egy kis kutakodás után elővesz egy füzetet. Lehuppan mellém, átkarol és a kezembe adja. - Olvasgasd.
Felsóhajtok, kinyitom és hangosan kezdem el olvasni.
- A főnöknek mindig igaza van.
Felvonom a szemöldökömet, és nevetve rázom a fejemet. Nem is ő lenne, ha nem ez lenne az első számú szabály.
- Most mi van? Ez fontos! - néz rám, de szája szélére egy huncut mosoly húzódik. Mosolyogva olvasom tovább a - szerintem felesleges - szabályokat.
- A fegyvereket kizárólag vészhelyzet esetén lehet használni. A szervezetet titokban kell tartani. Mindenki csak a rá kiszabott feladatokat végezheti el. Harry, ezek alapvető dolgok, mindenki tudja, aki nem hülye - nézek rá. Bár logikus, az emberei nyilván nem a legokosabbak a világon, ez David mai akciójából leesett.
- Ha szerinted ez hülyeség, akkor nem kell belépned a szervezetbe - kapja ki a kezemből, és visszavágja a fiókba a füzetet. Értetlenül nézek rá, idegesen a hajába túr és bámul ki az ablakon.
- Most ezen ne sértődj már meg - tápászkodok föl, odamegyek hozzá és megölelem. Hallom, hogy mélyen felsóhajt, de nem ölel vissza. - Hallod? - adok egy puszit az arcára.
- Sose leszek olyan jó főnök, mint apa volt - halkul el és becsukja a szemét. Megfogom két oldalt az arcát és egy kis csókot lehelek ajkaira.
- Csodálatos főnök vagy, hidd el. Felnéznek rád az embereid, és apukád is büszke. És tudod, én is az vagyok - suttogom. Szájára halvány mosoly húzódik, átöleli a derekamat és szorosan magához von. Arcomat a vállába fúrom, lassan végigsimítja a hátamat.
- Fogalmas sincs, hogy ez mennyit jelent nekem. Hogy te mennyit jelentesz nekem. Nagyon szeretlek - ad egy puszit az arcomra, majd felnézek a szemébe, és gyengéden megcsókolom. Imádom, hogy a csókja még mindig olyan érzelmeket vált ki belőlem, mint még soha senki. Igen, még senki. Még anno Louis sem. Ha csak a szemébe nézek, már akkor pillangók repkednek a gyomromban.
- Kíváncsian hallgatom tovább, mi mindent kell még tudnom a szervezetről - mosolyodok el, s ő is. Tudom, hogy ez neki fontos, és, bár szerintem erre nincs túl sok szükség, végighallgatom.

Délután négyre sikerül végigbeszélnünk minden apró kis részletet, s megkönnyebbülten dőlünk az ágyára.
- És most már vehetem úgy, hogy a szervezet teljes jogú tagja vagyok? - mosolygok rá. Halkan felkuncog, magához ölel és a fejemet a mellkasára teszem. Hallom szívverését, amitől nincs megnyugtatóbb hang számomra. Férfias illata átjárja a testem, mélyen felsóhajtok és becsukom a szemem.
- Még megbeszélem a srácokkal, de szerintem nem lesz kifogásuk ellene - ad egy puszit a fejemre. Elmosolyodok és felnézek rá.
- Mostantól én is főnöknek szólítsalak?
- Dehogy. Te megkapod azt a megtiszteltetést, hogy a nevemen szólíts - simítja meg az arcomat, s mindkettőnkből kitör a nevetés. - Jaj, te - ölel magához szorosan. - Kis harcosom. Annyira törékenynek tűnsz - simítja végig a testemet. - Ezért is féltelek annyira.
- De bebizonyosodott, hogy ésszel kell harcolni, nem pedig izomzattal, amiből neked bőven van - mosolygok és végigsimítom a bicepszét. A tetoválásait még most is csodálom. Tetszenek. Minden tetszik, ami rajta van, ami az övé. Ami őt jellemzi.
Harry telefonjának a csörgésére figyelünk fel. Megnézi a kijelzőt, felsóhajt és felveszi.
- Mondd!
Férfihangot hallok, de nem értem pontosan, hogy mit mondd. Azt hiszem, David az. Harry felül és beletúr a hajába.
- Értem, máris megyünk - teszi le. - Gyere, a raktárba kell menni. Most élőben nézheted meg az új szállítmányt - rohan le a lépcsőn, én pedig utána. Már félelem nélkül szállok fel Harry mögé a motorra, és elmegyünk a raktárhoz. Vicces, hogy az erdő körülötte nyugis és kellemes, szerintem senki sem sejtené, hogy maffiamegbeszélések szoktak zajlani a kis faházban.
Ahogy bemegyünk, az összes srác ránk néz. Harry az asztalhoz megy, és a drog mellett van néhány papír, amit olvasgatni kezd.
- Az elméleti részen is átestél? - mosolygok rám David.
- Aha. És te voltál orvosnál? Rendben van minden csontod? - nézek rajta végig, mire mindenki nevetni kezd. Harry is mosolyogva pillant fel a papír mögül.
- Annyira erősnek ne képzeld magad, csak nem figyeltem! Elvonta a figyelmemet más - vezeti rajtam végig a tekintetét az alsó ajkába harapva.
- Hé! - néz rá Harry, a papírt az asztalra teszi és odalép hozzá. Tényleg szórakoztató David ijedt arca, de ahogy elnézem, nem csak szerintem. A srácok is alig bírják visszatartani a röhögést. - Világosan megmondtam, hogy ne legeltesd rajta a szemedet! És ez mindegyikőtökre vonatkozik - tekint végig a fiúkon, akik szinte egyszerre bólintanak. - Helyes! És Izzy - fordul felém -, rólad pedig döntöttem.
Arca komoly, nem tudok róla semmit leszűrni. Tartásom kicsit merev, s ahogy ajkait beszédre nyitja, mélyen beszívom a levegőt.
- Üdv a szervezetben! - mosolyodik el, megkönnyebbülten kifújom a levegőt és szorosan megölelem.
- Ígérem, hogy nem fogsz bennem csalódni! - nyomok egy cuppanós puszit az ajkaira.
- Ajánlom is, különben büntetés lesz a végre - mosolyodik el huncutul, mire felkuncogok. - Ezt pedig meg kell ünnepelni. Este bulizunk, srácok, intézzétek a szokásos dolgokat!
Talán nem nagy dolog, de mégis örülök, hogy az életemnek végre van értelme.

20 megjegyzés:

  1. Szia :) Nagyon fantasztikus rész lett :) Imádtam ! És véégre Isabel benne van a szervezetbe :D Kíváncsian várom a következő részt (részeket) ! Imáádom ezt a blogot :D És téged is, nincs nálad jobb író :3
    Puszii ♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik, és, te jó ég, hihetetlenül jól esik, amiért ezt mondod. :)
      Puszi! <333

      Törlés
  2. Szia. Ez valami fenomenális volt. :D
    És annyira de annyira örülök hogy Harry bevette Izzyt a csapatba. : )
    Már nagyon várom a kövi részt. :) :) :D : D
    Ut : Imádom ezt a blogot. ♥♥♥♥♥

    Puszi . ♥♥♥♡♡♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon szépen köszönöm, és örülök, hogy tetszett. Én pedig téged, titeket imádlak a folyamatos támogatásért! :)
      Puszi! <33333

      Törlés
  3. Ahwwwwww!!!! nagyon jó lett ez a rész IS :) már nagyon várom a kövit kíváncsi vagyok mi lesz majd benne!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Örülök, hogy tetszett, és, hogy kíváncsi vagy! :)

      Törlés
  4. nagy jo lett ez a rèsz is mint a többi siess a kövivel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett. :)

      Törlés
  5. Nagyon jó lett megint :) imádom a blogodat :) tehetséges író vagy :) <3És Harry végre bevette Izzy-t a szervezetbe :D Nagyon kíváncsi voltam végülis hogy dönt :D várom a következő részt is :3 <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, eszméletlenül jól esik, amiért ezt írod és így gondolod. És örülök, hogy tetszett! :) <333

      Törlés
  6. nagyon jo lett fantasztikus irò vagy nem is lehet szavakkal kifejetni mennyire imádtam ezt részt is.
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen! :)

      Törlés
  7. Nagyon örülök, hogy bevették Izzy-t a szervezetbe! Biztos megállja majd a helyét! És Harry tényleg nagyon jó vezér! Nagyon imádom, és várom a következőt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hogy mi lesz még azzal, hogy Izzy a szervezetbe kerül, hamarosan kiderül... :) Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett!

      Törlés
  8. Drága ~E!

    Először is iszonyúan sajnálom, hogy nem kommenteltem a részek után. :( Szörnyen mérges vagyok magamra, hogy sose volt időm írni egy pár sort, de minden részt elolvastam - volt, hogy nem is egyszer. :) Ez a rész pedig...Te jó ég. Imádtam. :) meglepett, hogy Isabel mennyire erős és képzett. Annyira nevettem, amikor elnáspángolta David-et/ot. És Harry, a kis macsó, hogy örült a fejének. :P Jaj, annyira édes volt, amikor azt mondta, hogy "sosem leszek olyan, mint apa" - vagy valami ilyesmit. :D Hogy egyem a kis szívét. :) Kíváncsi leszek, mi lesz azon a bulin. ^^ Jaj, annyira szeretlek meg a blogot is, hogy hihetetlen. <3 Siess a következő résszel. Kitartást a sulihoz, már csak pár hét és végre szünet. ;) Sok puszit és ölelést küld:



    Chixi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Chixi!
      Emiatt ne legyél magadra mérges, nekem tényleg az is sokat jelent, hogy elolvastad, méghozzá többször is. Részben hiányoltam a kommentjeidet, mert mindig erőt adnak, de örülök, amiért most írtál. :) Jaj, nagyon örülök, amiért tetszett neked ez a fejezet, és szereted a blogot! És én is szeretlek, amiért folyamatosan támogatsz, nem is sejted, hogy ez mennyit jelent nekem. :)
      Neked is sok kitartás a sulihoz! :)
      Puszi! <33

      Törlés
  9. huha ~E
    ez a történet tul jo ahoz hogy igaz legyen nagyon várom már a kövi részt!!!
    miért teszel mindig annyira kiváncsivà hogy ahogy elolvasok egy fejezetet azonal olvasnàm a kövit?
    puszillak édes drága ~E

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen! És örülök, amiért minden fejezet végén kíváncsi leszel. :)
      Puszi! :)

      Törlés