31. fejezet - Káosz

Drága Olvasóim!
Meghoztam a 31. fejezetet. Köszönöm szépen az összes kommentet, amit az előző fejezethez hagytatok, mindegyik nagyon jól esett, imádlak titeket! Hálás vagyok a pipákért is! :) Remélem, hogy tetszeni fog a fejezet, jó olvasást!
UI: Sajnálom, hogy rövid lett (és nem túl eseménydús), de most csak ennyire volt időm. A következő hosszabb lesz, ígérem!


Káosz


Bármilyen nehézséggel kell szembenéznem,
erős maradok.
     Harry-t nagy nehezen hazahoztuk, már vagy fél órája az ágyában fekszik, én mellette ülök, David pedig végig itt van. Szegény Harry teljesen erőtlen és fáradt, de nem akar aludni.
- Próbálj meg pihenni! - simogatom a kezét. Nyel egy nagyot és fájdalommal teli tekintettel néz rám.
- Hol van anya? - suttogja. - Beszélnem kell vele! - ül fel, de rögtön visszafektetem.
- Apukád lenyugtatja és holnap beszélhetsz vele, jó?
- De én most akarok! - mordul rám. Tudom, hogy nem rám dühös, így inkább csak megsimítom az arcát. Felsóhajt, s becsukja a szemét. - Nagyon kérlek, hívd ide! - fogja meg a kezemet. Nem tudom, mennyire jó ötlet, de nem akarom, hogy Harry szenvedjen, így halványan bólintok, felállok és átmegyek Anne-hez.
- Jól vagy? - kukucskálok be. Anne az ágyon ül, könnyes szemekkel bámul maga elé, Des pedig vele szemben egy fotelban helyezkedett el. Lassan bemegyek, helyet foglalok Anne mellett és megsimítom a felkarját. Érintésemre nem reagál, teljesen le van sokkolva, amit nem csodálok. - Harry beszélni szeretne veled - szólalok meg óvatosan. Ahogy fia nevét hallja, kicsit összerezzen. Értetlenül pislogok Des-re, aki felsóhajt és a halántékát dörzsöli.
- Elmondtam neki mindent a maffiáról, rólam és Harry-ről is.
Ismét Anne-re pillantok, akinek a szeme megtelik könnyekkel.
- Anya! - botladozik be Harry, megkapaszkodik az ajtófélfának és az oldalához kap, felszisszen.
- Harry, normális vagy?! - szaladok oda és megfogom a karját. - Nem szabad felkelned!
- Beszélnem kell anyával! - pillant Anne-re. - Te jó ég! - löki el magától a kezemet és odamegy hozzá, leül mellé. - Anya, ugye jól vagy? - simítja meg a hátát, de Anne úgy néz rá, mintha egy bérgyilkos lenne. Kicsit távolabb ül fiától, amit Harry meghökkenve néz. - Mi a baj?
Anne nem szól semmit, az arcán végiggördülnek a könnyek, s látom, hogy az egész teste remeg. Harry is már nehezen fogja vissza a sírást, le se tagadhatná.
- Egész életemben hazudtatok nekem - szólal meg Anne remegő hangon. Összeráncolom a szemöldököm, de nem megyek beljebb, egyelőre még nem akarok beleavatkozni. - Gyilkosok vagytok mindketten!
- Ne mondd ezt, hallod? Ugyanaz a srác vagyok - megy Harry lassan közelebb hozzá. - Azért csináltam, hogy téged is megvédjelek! Apa, mondd meg neki - néz rá reménykedve, de Des felsóhajt.
- Mindent elmagyaráztam, de nem akarja elfogadni, amit egyébként megértek, de... nem tudom, hogy valaha túllép-e majd ezen - csukja be a szemét és nyel egy nagyot.
- Kellene egy orvos nem? - nézek rájuk. Harry idegesen fordul felém.
- Anyám nem elmebeteg! És mégis mit akarsz mondani az orvosnak? Hogy nehezen fogja fel, hogy a férje és a gyereke a maffia tajgai?! - emeli fel a hangját. Igaza van. Lenézek a földre, megrázom a fejem és megharapom az alsó ajkam. - Anya - fordul felé és felsóhajt. - Meg kell minket értened, mi szeretünk és téged sose bántanánk - néz mélyen a szemébe. Anne gyorsan veszi a levegőt, már szinte kapkodja, de mégis úgy tűnik, mintha egy kicsit lenyugodna. - Bízz bennem!
Harry lassan felé nyújtja a kezét. Türelmesen vár édesanyja reakciójára, ami most idegtépőbb, mint bármi más. Nem tudom, hogy bírná ki, ha már Anne nem úgy tekintene rá, mint eddig. Harry imádja őt, szerintem minimum belehalna, ha elveszítené.
Anne remegő kézzel nyúl felé, majd hirtelen magához öleli Harry-t, összeszorítja a szemeit és a könnyei végiggördülnek az arcán. Perceken keresztül ölelik egymást.
- Hogy voltál képes ezt tenni éveken keresztül? - motyogja Anne, de nem engedi el a fiát. - Meg is halhattál volna!
- De nem haltam! Itt vagyok és itt is leszek, nem lesz semmi baj, ne aggódj - simogatja a hátát. Anne kicsiket bólogat, s Des is halványan elmosolyodik. Talán meg fog oldódni.
Visszamegyek Harry szobájába, David még mindig ott van. Hanyatt dőlök az ágyon, ő velem szemben ül a fotelba.
- Megbeszélték... vagyis még most beszélik a dolgokat, szerintem idővel minden rendben lesz - mosolygok halványan. - Viszont fogalmam sincs, hogy Harry mikorra épül fel. Azt sem tudom, hogy mit műveltek ott vele.
Becsukom a szemem és felsóhajtok. Még gondolni is rossz arra, hogy bántották őt. Ott szenvedett egész éjszaka a hidegben.
- Még szerencse, hogy te ott voltál, különben sose találtuk volna meg. Tényleg, mit kerestél este az erdőben? - nézek rá, s felkönyökölök. Halványan elmosolyodik, a földre szegezi tekintetét és kicsit megrázza a fejét.
- Nem fontos - kezd el babrálni az ujjaival. Elmosolyodok, ez általában az én szokásom.
- Na, ne titkolózz - mosolygok. Kicsit felnevet, majd felsóhajt és megvakarja a tarkóját.
- Öm... Igazából én csak...
Értetlenül nézek rá, látom, hogy valamiért nehéz elmondani. Csak fogalmam sincs, hogy miért.
- Igen? - húzom fel a szemöldököm. Rám néz, a szája nyitva van, de nem ad ki egy hangot se. - Elvitte a cica a nyelved? - mosolygok.
- Téged követtelek - nyögi ki végül, mire a mosoly lefagy az arcomról. Ezerféle dolog fut át az agyamon, hogy mégis miért csinálta, de nincs megfelelő ok.
- És miért, ha szabad tudnom? - ülök föl. Megrázza a fejét.
- Inkább most megyek! - áll fel és elindul ki, de én megragadom a karját és visszahúzom.
- Nem mész el, amíg el nem mondod! - nézek a szemébe. Lassan elengedem, mire hirtelen elkezd szaladni kifelé. - Hé! - rohanok utána, még a szobaajtót becsapom előtte és elé állok.
- Francba, hogy túl gyors vagy!
- Szóval? - nézek fel rá, mivel magasabb nálam. A halvány mosoly is eltűnik az arcáról, a fejem fölött támaszkodik az ajtónak és tekintete végigszalad rajtam. Egy kicsit közelebb hajol hozzám, majd egy gyengéd puszit nyom az arcomra. - Ezt most miért kaptam? David, ne tereld a szó...
- Ssh - hallgattat el, a mutatóujját az ajkaim elé teszi. - Azért követtelek, mert tudni akartam, hogy mit csinálsz. Mert én... - felsóhajt. - Én... tudod...
- Nyögd már ki, mit akarsz!
- Nagyon kedvellek, Isabel - néz a szemembe.
- Én is kedvellek, David, mégse követlek - mosolyodok el halványan, mire megforgatja a szemét.
- Ne legyél szőke! Én úgy kedvellek téged - hangsúlyozza az 'úgy' szót. A vér megfagy bennem, a szemeim kikerekednek.
- Ne hülyéskedj, ez nem vicces! - teszem a kezem a mellkasára és kicsit eltolom magamtól, kezdem úgy érezni, hogy a levegő egyre csak forrósodik a szobában. - David, mondd, hogy ez nem komoly!
- De ez halálosan komoly és erről nem tehetek! Amikor veled voltam minden olyan egyszerű volt és csodálatos! Ilyet még sose mondtam egy lánynak se és tudom, hogy neked se kellene, de szer...
- Ki ne mondd! - fogom be a száját. - Ha ezt Harry megtudja, neked véged, ugye tudod?
Kicsiket bólint. Lassan elveszem a kezem és felsóhajtok.
- A barátod akarok maradni, szóval ezt most felejtsük el, jó? - nézek rá. Lenéz a földre, látom, hogy nem tetszik neki, viszont kénytelen elfogadni.
- Öm... akkor most megyek, izé... majd beszélünk - vakarja meg a tarkóját, majd kikerül és kimegy. A homlokomra csapok. Szuper, most még ez is!

~ Harry Styles ~

Mivel a fürdőszobában voltam, mindent hallottam. Fogalmam sincs, hogy mi van, csak azt tudom, hogy ha egyszer felépülök, David lesz az első, akin kipróbálom az erőmet.
Visszabotorkálok a szobába, ahol Izzy próbálja nem kimutatni a feszültségét.
- Na, megbeszéltétek anyukáddal? - néz rám. Az ágyhoz megyek, s felszisszenek, miközben nehezen leülök.
- Ja. Még apa nyugtatgatja, de nem hiszem, hogy valaha túl fog rajta teljesen lépni. És ez mind az én hibám - túrok idegesen a hajamba.
- Ne hülyéskedj már! - ül mellém és megfogja a kezemet. Halványan elmosolyodok és a szemébe nézek. Annyira szeretem, hogy itt van mellettem. Szeretem, hogy szeret. Amikor rám talált és láttam a szemében az aggódást, annál jobbat még sose éreztem. Aggódott értem. - Mit csináltak veled? - teszi fel a kérdést, amitől a legjobban féltem. Nem akarom neki elmondani. Nem akarom, hogy tudja, megvertek, megfenyegettek és nem sok kellett ahhoz, hogy megöljenek. Semmi esélyem nem volt,
- Csak bevittek oda - vakarom meg az orrom.
- Ne hazudj - néz rám. - Mondd el!
Felsóhajtok. Túl jól ismer, tudja, hogy mikor hazudok.
- Megvertek... De szerencse, hogy ott voltál te és... David - fintorodok el és oldalra nézek.
- Megvertek? Te jó ég, és hol fáj? - kezd el simogatni, de elhúzódok tőle.
- Mikor akarod elmondani, amit végig hallottam? - nézek rá. Kell egy kis idő, míg leesik neki, hogy mire célzok. Lenéz, s az alsó ajkába harap.
- David csak... ő csak...
- Te akarsz tőle valamit? - kérdezem halkan.
- Mi? Dehogyis! Tudod, hogy én téged szeretlek! David csak egy jó barát, ennyi! Ne féltékenykedj!
- Pff, nem vagyok féltékeny - forgatom meg a szemem, majd lassan befekszek az ágyba. Minden porcikám fáj, de próbálom nem kimutatni, nem akarom, hogy még emiatt is aggódjon.
- Na jó, én megyek aludni - áll fel az ágyról, de megfogom a kezét.
- Aludj mellettem - nézek a szemébe. Felsóhajt. Magam mellé húzom betakarom és szorosan ölelem. Ő maradt nekem egyedül, aki elfogad olyannak, aki vagyok. Egyelőre... Félek, hogy David majd idővel jobb lesz és elveszi tőlem.
A szememet csípik a könnycseppek, s érzem, hogy az egyik végigszántja az arcomat.
De akkor is erősnek kell maradnom.

24 megjegyzés:

  1. Úristen annyira jó lett *-* siess a kövivel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, holnap hozom a következőt! :)

      Törlés
  2. Szia!! Hihetetlenül aranyos rész lett :) Annyira imádom hogy ilyen érzelmes és nem tudok értelmes mondatokat fogalmazni bocsii :D Teháát nagyon fantasztikus hogy Anne tudja hogy Harry maffiázik és hogy végülis elfogadja.:D Remélem Harry jól lesz :) Nagyon-nagyon-nagyon várom a következő részt :)

    Puszii: Reby ♥♥♥♥♥♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Nagyon aranyos vagy, köszönöm és boldog vagyok, amiért tetszik! Harry állapotáról a következő részben lesz szó, és Anne-ről is. :) Holnap hozom a következő részt!
      Puszi! <33333333

      Törlés
  3. ááááááááá ez nagyon jó lett megint el sirtam magam egyszerűen imádom ahogyan írsz siess a kövivel <3 :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Örülök, hogy megint érzelmeket váltott ki belőled. :) Holnap hozom a következőt! <3

      Törlés
  4. Nagyon jó lett!!! Siess a kövivel! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, holnap hozom a következőt! :)

      Törlés
  5. Úúúristeeen!! Erre nincsenek szavak! Imádom, csak ennyi!! *-* :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahw, nagyon aranyos vagy, köszönöm! :)

      Törlés
  6. Waow egyszerűen nem találok szavakat....megint nagyon jó részt írtál *-* :3 még mindig a hatása alatt vagyok nem tudom hogy mit írhatnék...teljesen a hatása alá kerültem..de azért remélem h Anna idővel elfogadja ezt a maffia dolgot és Harry nem veszíti el Izzy-t David miatt :3 De szerintem fölösleges ettől félnie mivel Izzy csakis őt szereti :3
    Nagyon tehetséges író vagy nagyon imádom az írásaid és muszáj újra és újra elolvasnom :D
    Nagyon várom a kövi részt :3 <3
    Puszi : Zsófi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, nagyon aranyos vagy! :) Anne-ről is és Izzy-ékről is lesz szó bőven a következő fejezetben.
      Egyáltalán nem mondanám magam tehetségesnek, de édes vagy, amiért ezt írod, hidd el, hogy nekem eszméletlenül sokat jelent!
      Holnap hozom a következő részt. :)
      Puszi! <3

      Törlés
  7. Szia :) Fuuuu.......ez valami nagyon jó részlett��:D
    Anna -t is megértem nagyon sajnálom őt de örültem hogy megbocsátot Harry nek és Des nek:)
    És amikor Harry szemszöge van akkor tényleg erősen mutatja magát pedig gondolom milyen ne hézneki főleg amikor Izzy és David beszélgetését hallotta...de Izzy Harryt szereti és nemm Davidot
    És remélem hogy minden hejre jön :)
    És nagyon szeretem ahogy írsz és..nagyon de nagyon várom a kövirészt sies: ) <3

    Puszi: Fanni ♥♥♥♥♡♡♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett! Harry tényleg erősnek mutatja magát, legalábbis próbáltam olyanra formálni, boldog vagyok, ha szerinted ez sikerült. Idővel biztosan minden rendbe jön. :)
      Én pedig téged szeretlek, köszönöm, hogy írsz nekem és támogatsz! Holnap hozom a következő részt!
      Puszi! <333333333

      Törlés
  8. Ez valami fantasztikus volt..*.* Siess a kövivel pls..;))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Holnap hozom a következőt. :)

      Törlés
  9. Szia!
    Nee már el sem hiszem imádom!!! Leírhatatlanul jó volt! El valami fenomenális! Imádtam úgy ahogy volt hogy tudsz ilyen jókat írni? Még most sem értem!
    XxPanni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Jaj, nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen! Igyekszem, és örülök, hogy neked tetszik. :)

      Törlés
  10. Szia! Van itt neked egy, meglepetésem, remélem örülsz neki!
    http://hellbettydirectioner.blogspot.hu/2014/12/1-dij.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Igen, nagyon örülök, köszönöm szépen! :)

      Törlés
  11. Komolyan mondom, hogy elképesztő ez a rész (is)!!! Hogy csinálod??? Valahogy gondoltam, hogy Anne-t ennyire megérintette a dolog, de persze nem is csodálom, hiszen tényleg hazudtak neki éveken keresztül mindenben! Szegénykém, most bele sem merek gondolni a helyzetébe! :( És hogy Harry-t is hogy megérinthette, hogy Anne csalódott benne és félt tőle! Igazából megint sikerült megsiratnod, mert amikor Anne sírt, akkor én is! Megfordult a fejemben, hogy David-nek tetszik Isabel, de az, hogy szereti arra sohasem gondoltam volna, még a legmerészebb álmaimban sem! Azért sajnálom David-et, hiszen az a lány, akit szeret az szerelmes abba a személybe, aki tulajdonképpen David-nek a főnöke! Szegénykém!!! azt hittem, hogy Harry komolyabban felkapja a vizet, amiért kiderült, hogy David mit érez Izzy iránt! De az viszont tulzás lenne, hogy Harry csak is azért verje meg David-et, mert ugyanabba a lányba szerelmes, akibe ő is, hiszen a szívnek nem lehet parancsolni! (Sajnos...) Szerintem Harry-nek nem kell félnie, hogy elveszíti Isabel-t, mert ő mindennél jobban szereti Harry-t! Egyébként minden pénzemet fel merném tenni rá, hogy Harry tényleg féltékeny! Amikor most könnyezett a végén, akkor én is sírtam, mert mégiscsak összejött neki minden! Hiszen egy családi kis kirándulásból egy katasztrofális nap lett, ahol megverték, és még ott kellett töltenie egy nagyon hideg éjszakát, az anyukája csalódott benne, és félt tőle, és a bandájának az egyik tagja beleszeretett az ő barátnőjébe, akit mindennél jobban szeret! Esemény dús rész, az biztos! :D

    Nagyon szeretlek: Timi! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! És te hogy csinálod, hogy mindig ilyen csodás kommenteket írsz? :)
      Anne-t eléggé megérintette a dolog, és talán most még nem is sejted, hogy mennyire komolyan. Még az sem látható előre, hogy pontosan mikor fog túllépni ezen, ha egyáltalán valaha sikerül neki. Ahw, ha megint sikerült megsiratnom téged, annak nagyon örülök, ezek szerint újra érzelmeket váltott ki belőled. Hú, ha sikerült téged meglepnem, azért is boldog vagyok! :) Igazából én sem terveztem előre, hogy David szerelmes lesz Izzy-be, ez csak úgy hirtelen jött. Még nem lehet tudni, hogy Harry mit fog tenni David-del...
      Hát ahogy így összefoglaltad, Harry tényleg nagyon sok mindenen ment keresztül ebben a részben, nem is értem, hogy sűríthettem össze ennyire... na, mindegy. :D
      Én is nagyon szeretlek, és nem tudok elég hálás lenni, amiért mindig támogatsz a kommentjeiddel!

      Törlés
  12. Gyorsan a köviit

    VálaszTörlés