10. fejezet - Mit rejt a könyv

Drága Olvasóim!
Meghoztam a tizedik fejezetet. Az előzőhöz kapott kommentekért és pipákért nagyon hálás vagyok! :) Ti vagytok a legjobbak, imádlak titeket! <3 Most igazából úgy tűnhet, hogy kezd Harry és Isabel között alakulni valami, de, hogy őszinte legyek, az még odébb van. :) Remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket, és hagytok magatok után nyomot. Jó olvasást!

Mit rejt a könyv

"STORY OF MY LIFE"
     Meggyőződök arról, hogy Harry végleg elhagyja a házat, amikor hallom a motor hangját, ahogy távolodik.
Felmegyek a szobámba, s a szekrény alól előveszem a kis könyvet. Kényelmesen a párnák közé fekszem, s egy nagy sóhaj után kinyitom. Az első lapon egy felirat áll: "STORY OF MY LIFE". Tollal írott, valószínűleg Harry firkantotta oda. Megdöbbenve jövök rá, hogy amit a kezemben tartok, az Harry naplója. Nem néztem volna ki belőle, és tudom, hogy nem kellene benne turkálnom, de úgy érzem, ebben minden kérdésemre választ kapok.
Pár lappal tovább hajtok, és elkezdem olvasni.
2011. január 16.
Próbáltam ellenkezni, de képtelen voltam rá. Apa megkért, hogy a helyébe lépjek, ám nem hiszem, hogy ez jó ötlet volt. De most én vagyok a főnök, én parancsolok. Nem akarom, hogy velem is az történjen, mint vele, én óvatosabb leszek. Annyi biztos, hogy anyát és Gemma-t megvédem mindentől, őket nem bánthatják! Ha anya megtudná, hogy mibe keveredtem, biztosan belebetegedne, azt pedig nem szeretném. Csak Louis tud róla, és persze a szervezetben lévő emberek. Sosem mondtam ki, de félek.
Álljunk csak meg... Louis?! Ezek szerint jóban voltak. De mi történt? És ki az a Gemma?
Nem tudok leállni, még tovább lapozok.
2012. május 28.
Megtettem a legkegyetlenebb dolgot, amire egy ember képes. Gyilkoltam. Hideg vérrel megöltem egy társamat, csak azért, hogy bizonyítsak. Nem vagyok büszke magamra, sőt, inkább elsüllyednék szégyenemben. Fogalmam sincs, hogy fogom ezt tovább csinálni...
Szinte falom a sorokat, és mivel az időm kevés, az utolsó lapokhoz hajtok, ahova írva van.
2014. július 8.
Anya befogadott egy lányt, aki elmondása szerint a közeli barátainak a gyereke. Nem tudom, hogy pontosan mi történt, de szegény csaj árva. A neve Isabel. Igazából bejön az ártatlansága, meg az egész kisugárzása. Jófejnek is tűnik, azt pedig kifejezetten élvezem, amit kiváltok belőle.
Összeráncolom a szemöldököm. Nem hiszem el, hogy rólam írt a naplójában, azt meg főleg, hogy jófejnek tart. Nekem nem ez jött le az első találkozásunkkor. Mivel kezd egyre izgalmasabbá válni, tovább olvasom.
2014. július 10.
Na jó, a csajra totál rá vagyok állva. Van valami benne, ami miatt folyton rá gondolok, de főként arra, hogy milyen lenne egy vele eltöltött éjszaka. A testét elnézve nem rossz... Talán ha azt hinné, szeretem, könnyebben adná magát.
Ezen a mondaton kikerekednek a szemeim. Ha azt hinném, szeret? Ilyesmi meg sem fordult a fejemben! Azzal, hogy beleolvastam, semmire se mentem, csak még több megválaszolatlan kérdés kavarog a fejemben.
Miért kellett az apja helyébe lépnie? És mi történt az apjával? Ha Louis-val jóban volt, akkor mi történt? Ki az a Gemma? Mi az, amit muszáj csinálnia, de fogalma sincs, hogy fogja kibírni? És még mindig nem jöttem rá, hogy miféle szervezet ez.
Mivel nagy valószínűséggel majdnem minden nap ír bele, gyorsan összecsukom és átmegyek a szobájába. Visszateszem a helyére, és próbálok mindent úgy hagyni, ahogy eddig volt.
Ajtócsapódást hallok lentről, így gyorsan kiszaladok a szobájából, vissza az enyémbe.
- Megjöttem! - kiabál, és hallom a lépcsőn a lépteit. Gyorsan a kezembe veszem a könyvet, ami az éjjeliszekrényen hever, s kinyitom valahol. Épp időben, ugyanis Harry belép a szobámba. - Hiányoztam? Még szép, hogy hiányoztam - mosolyog, s bedől mellém. - Jó hír, a barátocskádnak kutya baja, egy-két karcolást leszámítva, de az sem vészes.
Értetlenül meredek rá. Eddig úgy tudtam, hogy Louis-t kihagyják ebből az egészből.
- Öö... Nem is tudsz róla?
- Miről kellene tudnom?! - kérdezem ingerülten. Ha Louis-val történt valami, azt nem élem túl. Harry nyel egy nagyot, de próbál úgy tenni, mintha nem történt volna semmi.
- Mindegy - legyint, de dühös tekintetemet látva felsóhajt és beszédre nyitja ajkait. - Pár srác megtámadta, de nem komoly.
- Mi az, hogy nem komoly?! - kapom fel a vizet.
- Na ide figyelj, angyalom! - hajol hozzám közel, s nyelek egy nagyot. Talán nem szabatott volna így beszélnem vele... - Attól, hogy széttetted nekem a lábaidat, még nem emelheted fel a hangodat velem szemben, világos?!
Kicsiket bólintok és lesütöm a szemem, majd gyengéd simítását érzem az arcomon.
- Nagyon helyes - lágyul el a hangja, s egy finom puszit lehel az ajkaimra, majd visszadől mellém kényelmesen. Még mindig a kérdések kavarognak a fejemben, úgy érzem, szétrobbanok, ha nem kérdezek rá azonnal.
- Te mióta ismered Louis-t? - jön az első dolog, ami a legjobban foglalkoztat. Értetlenül néz rám, szemét összeszűkíti.
- Miért kérdezed?
- Csak úgy - vágom rá rögtön, talán túl hirtelen. Felsóhajt és szemét a plafonra szegezve nyel egy nagyot.
- Elég régóta - válaszol némi hezitálás után. Aha, azért ennél bővebb válaszra vártam. Tovább nézek rá, várva a folytatást. - Jóban voltunk, aztán... - elhalkul, s maga elé mered. Olyan, mintha felidézné maga előtt a képeket, amik elég fájdalmasak számára. A szeme sarkában, mintha egy apró könnycseppet látnék, amit megdöbbenve nézek.
- Aztán...? - nézek rá érdeklődően. Felsóhajt, becsukja a szemét és megrázza a fejét. - Mi történt? - faggatom tovább.
- Csak... ott volt Lisa... - a mondat végére megcsuklik a hangja. Látom, hogy próbál erőt venni magán, hogy ne sírja el magát.
- Ki az a Lisa? - bombázom tovább a kérdéseimmel, miközben próbálom összerakni a képet. Nagy valószínűséggel Lisa Harry barátnője volt, de nem tudom, hogy Louis-nak mi köze van ehhez az egészhez.
- Ő volt az egyetlen lány, akit szívből szerettem, de... - szaggatottan kifújja a levegőt, s egy könnycsepp végigfolyik az arcán. Szívszorító a látvány, akármit is gondolok róla. Fáj, hogy sír. - Louis elvette tőlem.
Összeszorítom a szemeimet, s felkönyökölve nézek rá.
- Buli volt lent, a Temze partján. Késő este Lisa mondta, hogy fázik, és mivel elég messze lakunk a folyótól, megkértem Louis-t, hogy hozza haza a pulcsijáért. Azért nem én ültem motorra, mert már elég sokat ittam. Felültek, aztán nagyjából 50 méter után... - a szavakat már nehezen ejti ki, mintha fuldokolna - Louis nekiment egy fának.
A szemeim kikerekednek, s aggódva nézek Harry-re, akinek arcán már patakokban folyik a könny, akármennyire is próbálja visszatartani.
- Odaszaladtam - folytatja szipogva -, szólítgattam Lisa-t. A kezeit lassan az arcomra tette, és az utolsó mondata az volt, hogy... szeretlek, Harry - teszi kezét az arcára, felidézve, ahogyan anno Lisa tette.
Már én is a könnyeimmel küszködöm, de nem hiányzik, hogy elbőgjem magam, ezért erőt veszek magamon.
- De Louis nem szándékosan tette - védem automatikusan őt, pedig most ez a legrosszabb, amit tehetek. - Mármint... Lisa biztos fentről még mindig figyel.
- Ezt egy ötévesnek beadhatod, ha elveszíti a szüleit, de nekem nem! - mordul rám. - Lisa meghalt, és erről csakis Louis tehet! Megesküdtem, hogy ha lesz egy lány, akit szeret, én is elveszem tőle!
Nyelek egy nagyot, ahogy végigfut az agyamon, hogy ez a lány, ez én vagyok.
- Szóval ne is álmodj róla, hogy oda visszamehetsz!
Azt hiszem, kezd összeállni a kép. Azért akar engem, hogy Louis-n bosszút álljon...
- Na, van kedved szórakozni? - kerekedik hirtelen fölém, s egy kaján vigyor jelenik meg a szája szélén. Arca még mindig nedves a könnyektől, s gyengéden megcsókol.
- Jól vagy? - nézek a szemébe. A mosoly eltűnik az arcáról, s összeráncolja a szemöldökét, szerintem furcsállja a kérdésemet. - Jól vagy? - ismétlem meg.
- Öm... persze, de miért kérdezed?
Barna tincsei az arcába lógnak, smaragdzöld szemei csillognak. A nap már lemenőben van, átszűrődik a függönyön, s ahogy megvilágítja Harry-t, úgy néz ki, mint egy angyal. Karjaiban az izmok megfeszülnek, ahogy támaszkodik a testem mellett. Egyszerűen jól néz ki.
- Hm? - ránt vissza az álmodozásomból.
- Ja, csak úgy - eszmélek fel, s halványan elmosolyodok.
- Most mi az? - mosolyodik el ő is, s megjelennek arcán a gödröcskék. Olyan ártatlannak, olyan aranyosnak tűnik. Kár, hogy ez csak a látszat.
- Semmi - sóhajtok és becsukom a szemem.
- Megjöttem, sziasz... - jön be Anne a szobába, s az álla szinte a földet súrolja, ahogy meglát minket. Harry gyorsan lemászik rólam, és zavartan megvakarja a tarkóját. - Öm... megzavartam valamit?
- Ja, nem, nem, semmit - magyarázkodik Harry. - Hogyhogy már itthon vagy? - tereli a témát.
- A főnököm előbb elengedett, de ti... - néz Harry-re, aztán rám. Érzem, hogy az arcomat teljesen elönti a pír, s Harry felé pillantok, hogy ezt hogy akarja kimagyarázni. Mert bízom benne, hogy ki fogja...
- Tudod, mi csak...
- Összejöttetek? - vonja fel a szemöldökét, s elmosolyodik. Az ajtófélfának dőlve néz minket, és ahogy elnézem, már fejben az esküvőnket tervezgeti...
- Igen, pontosan - vágja rá Harry, mire kikerekedett szemekkel nézek rá. - Igen, csak még nagyon az elején vagyunk, ezért is nem mondtuk el neked.
- Értem - még mindig szélesen mosolyog Anne, láthatólag nagyon örül nekünk. Ja, csak éppen ez nem az, aminek látszik. - Akkor nem is zavarlak titeket - pillant még Harry-re, s boldogan kimegy.
- Ezt most miért kellett? - förmedek rá.
- Nyugi már! - tartja fel a kezét védelmezően. Az ajtóhoz megy, becsukja és visszafordul felém. - Ha nem ezt mondom, akkor egész éjszaka magyarázkodhattunk volna!
- Így meg el kell játszanunk a nagyon boldog szerelmespárt... - mondom kissé flegmán inkább magamnak, mintsem neki.
- És? - mosolyodik el huncutul, majd leül mellém az ágyra és magához von. - Menni fog, édes. Aztán ki tudja, mit hoz a jövő.
Összeráncolt szemöldökkel nézek fel rá, de ő csak mosolyogva megrázza a fejét. Kisimít egy hajtincset az arcomból és gyengéden megcsókol.
- Ööö... lemegyek vacsorát csinálni - bontakozok ki öleléséből, karjait lerázom magamról és lemegyek a konyhába. Az ajtóban megállok, mert Anne telefonál, de nem vesz észre.
- Igen, Isabel - mondja büszkélkedve a nevemet. De miért? És kinek? - Rég nem volt szerelmes.
A szememet becsukva, felsóhajtva emelem a fejemet a plafon felé.
- Boldognak tűnik - áradozik tovább -, és a lány is aranyos. Összeillenek, és most már legalább Harry nem csak azokkal az ijesztő alakokkal fog lógni. Annyira boldog vagyok, hogy végre talált magának valakit! Aha, oké, majd beszélünk - azzal megszakítja a beszélgetést, én pedig bemegyek, mintha csak most értem volna oda.
Kedves mosollyal tekint rám, ami most inkább zavarba ejtő.
- Mit csináljak vacsorára? - kérdezem, mielőtt faggatni kezdene a Harry-vel való kapcsolatomról. Már ha ezt lehet kapcsolatnak nevezni.
- Menj csak, majd én megcsinálom. Legyél Harry-vel nyugodtan.
- Nem, nem, köszönöm - tiltakozom hevesen. - Szeretnék most egy kicsit kikapcsolódni, szóval kérlek, hadd csináljam én a vacsorát - nézek rá kérlelően. Felsóhajt, s halványan mosolyogva rábólint.

A vacsorával túl hamar elkészülök, s megterítek. Félek, hogy Anne faggatni kezd, esetleg túlságosan is beleéli magát, hogy én és a fia boldogan fogunk élni, míg meg nem halunk. Mellesleg ha így folytatjuk, a halál nincs messze...
Az illatokat érezve Harry és Anne is bejönnek, majd leülnek.
- Hm, jól néz ki! - dicséri meg Harry a főztömet, majd szed magának. Anne végig mosolyogva néz hol engem, hol Harry-t, ami már egy idő után őszintén idegesítő volt.
- És meséljetek, hogy jöttetek össze? - kérdezi izgatottan Anne. Felsóhajtok és a fejemet megtámasztva a kezemen nézek Harry-re.
- Hát, tudod egész nap ketten vagyunk itthon, és... na érted - mosolyog Harry.
- Úgy örülök, hogy boldog vagy - simítja meg a karját, és egy nagy puszit nyom fia arcára.
- Uhum - köszörüli meg a torkát Harry, s tovább eszik csendben. Egész idő alatt egyszer sem emelem fel a teintetemet a tányérról, képtelen vagyok Anne szemébe nézni. Látom rajta, hogy most a legboldogabb nőnek hiszi magát, hogy Harry-re rátalált a szerelem. Nagyon rosszul esik, hogy hazudnom kell neki...
Vacsora után Anne feláll az asztaltól.
- Én most elmegyek aludni. Köszönöm a vacsorát, nektek pedig jó szórakozást estére - mosolyog, és kimegy a konyhából. Felsóhajtok, s a tányérokat összeszedem, majd a mosogatóba teszem.
- Anya talán kicsit túlságosan is beleéli magát, nem? - dől a pultnak Harry, karjait összefonja a mellkasán és féloldalasan elmosolyodik, míg én mosogatok.
- Hát, igen - hangomon érződik a csalódottság. Érzem Harry égető tekintetét magamon, s ahogy elpirulok, el tudom képzelni az önelégült vigyort az arcán.
- Ma este veled alszom - közli egyszerűen, s a hátam mögé lépve átkarolja a derekamat. - Jól fogunk szórakozni - súgja, s a fejét a vállamra teszi, majd a nyakamra lehel egy apró csókot. Kicsit beleremegek, s hallom, hogy halkan felnevet. - Tudod, kezdem úgy érezni, hogy nagyon bírsz engem. Ha érted, mire célzok.
- Nem, fogalmam sincs, mit akarsz - mosogatok tovább, s próbálok a lehető legtermészetesebben viselkedni, de őszintén szólva Harry közelsége eléggé zavarba ejtő. Főleg úgy, hogy mély, rekedtes hangon duruzsol a fülembe.
- Szerintem te belém vagy zúgva - súgja. Hirtelen megállok, a vállam fölött értetlenül nézek rá, de ő csak magabiztosan mosolyog.
- Te jó ég, Harry! Te is tudod, hogy Louis-t szeretem! - rázom le a kezemről a vizet, s felé fordulok, de teste túl közel van az enyémhez.
- Louis-val csak megszokásból voltál együtt - tűri a hajamat a fülem mögé. - Ugyan, látom, mit váltok ki belőled - teszi kezét az arcomra, s hüvelykujjával gyengéden simogat.
Hirtelen beugrik, ami a naplóban olvastam. "Talán ha azt hinné, szeretem, könnyebben adná magát."
Kezemet a mellkasára téve eltolom magamtól, és a szememet lesütöm.
- Most mi az? - tárja szét a karjait, s újra közel lép hozzám. - Vonzódsz hozzám, igaz?
- Nem! - mondom határozottan, s kikerülöm.
Miután meleg vízzel lezuhanyzok, bebújok a meleg ágyba. Hallom, hogy nyílik a szobám ajtaja, s gyorsan alvást színlelek.
- Alszol? - suttogja Harry. Nem válaszolok, még csak meg sem mozdulok. Hallom, amint az ajtó csukódik, s érzem, hogy befekszik mellém. - Jó éjszakát - nyom egy puszit az arcomra, majd a másik oldalra fordul és egy idő után mindketten álomba merülünk.

21 megjegyzés:

  1. Aaaaahwwww *-* te, figyu azt akarod, hogy összetötjem a telóm!?!?! :-D Most tényleg elhajitottam a végén!!!!!! Valami eszméletlen, egyszerűen ez a világ LEGJOBB BLOGJA!!!!!! TE VAGY A PÉLDAKÉPEM!!!! <3 honnan van neked ilyen fantáziád??? kicsit adhatnál kölcsön!!!!:) KÉRLEK SIESS A KÖVIVEL!!!!!! előre láthatólag mikor hozod kb.!?!? nagyon remélem hogy hamar!!!!? megcsókolnám a földet ha holna d.u. án hoznád!!! :-D XD Sok puszi: ~Hanna~

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem akarom, akkor eltűnne az egyik olvasóm! :D
      Ahw, de aranyos vagy, köszönöm szépen! Példakép? Te jó ég, ez hihetetlenül jól esik :) <3 Sietek vele, ma hozom, előreláthatólag pár óra múlva. :)

      Törlés
    2. Bizony, a példaképem vagy!!! Pedig nekem nagyon kell mutatnia annak aki az lesz nekem, nem vagyok egy könnyű eset, de hát aki ilyen csodásan ír!! Hát kiráz a hideg!!! <3 Jajj, de jó, hamar!!!! :D
      ~Hanna~

      Törlés
  2. ÍÍííííííí.. Nagyon jó lett kíváncsian várom a folytatást :DD !!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Pár óra múlva hozom a következőt. :)

      Törlés
  3. URISTEN DE IMÁDOM.NEM RÉG KEZDTEM A BLOGOT ÉS RÁ VAGYOK ÁLLVA.imádom ahogy irsz.egyszerüen fantasztikus.gyorsan köviiiit nemtudok várni:(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy idetaláltál, de annak még jobban, hogy tetszik. :) Ma hozom a kövit!

      Törlés
  4. 2.komi *--* Az sem rossz :D Ez egyszerűen fantörpisztikus *--------* (tudom nem vok normális XD) Siess a következővel :)
    xoxo:Judit :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Imádom az ilyen "kitöréseidet", mindig jobb kedvem lesz tőle. :D Sietek, még ma hozom!

      Törlés
  5. És még a lányok vannak kiakadva ha elolvassák a naplójukat XDDDDD Amúgy nagyon jó lett gyorsan kövit! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát na... :D Köszönöm, még ma hozom a kövit!

      Törlés
  6. Jézuska-Mariska!
    Ez egyszerűen eszméletlen!! Annyira imádom ahogy írsz! Az én telefonom is repült, még a széket is eltévesztettem!
    Gyorsan a kövit! ♥ Alig váááárom már!
    Üdv: Nina. xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, és örülök, hogy tetszett, meg, hogy ilyen reakciót váltott ki belőled. :D A kövit még ma hozom, pár óra múlva! <3

      Törlés
  7. WOW!!! egyszerűen fantasztikusan írsz!!! :D Várom, hogy hozd a kövi részt!!!!! :D
    Siess a kövivel! :)
    Puszi: Lara Csen...♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. :) A kövit még ma hozom, pár óra múlva!
      Puszi <3

      Törlés
  8. Azt a mindenét!:o
    Nem kifejezetten szeretem a 1D-t, a róluk szóló történeteket meg még úgy se, de ahogy írsz..puff.. hát leesett az állam! Valami észveszejtő!
    Követve!:D
    Puszi:GG

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazából nagyon örülök, hogy olyan is olvassa, aki nem directioner, annak meg főleg, hogy még tetszik is. :)
      Köszönöm szépen!
      Puszi!

      Törlés
  9. Drága ~E!

    Egyszerűen nem tudok nem írni neked. :) Remélem nem bánod. :D A rész pedig te jó ég....fantasztikus lett. Nem tudok betelni vele. Állandóan a blogodra kattintok és igaz, hogy már hússzor elolvastam, de újra elolvasom a részt. :D Na erre a boldog szerelmes párra kíváncsi leszek, no meg arra is, hogy Isabel-el milyen izgalmak fognak történni. Kérlek hozd hamar a kövit egyszerűen imádom. :D Olvastam a másik blogodon, hogy nyaralni mész. Kellemes pihenést kívánok és vigyázz magadra, hogy tudj nekünk részt hozni (nem ám csak viccelek, ne csak azért vigyázz magadra). Sok puszi :D <3

    Chixi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Chixi!
      Még, hogy bánom?! El sem hiszed, mennyire jól esik. :) Nagyon szépen köszönöm, és hihetetlenül örülök, amiért így gondolod! Isabel-lel még sok izgalmas dolog fog történni, és remélem, hogy az is tetszeni fog majd. :) Ma hozom a kövit!
      Igen, ma este indulok. Köszönöm szépen, és ígérem, hogy vigyázok :DD
      Puszi <33

      Törlés
  10. Chixi, betudnád nekem linkelni ~E másik oldalát. Vagy aki épp olvassa és tudja, az linkeljet.! Örök hálám előre is!!! :) (Nagyon örülnék, ha valaki hamra linkelné, mert bizti, hogy az az oldal is ilyen...... hu nem is tudom kifejezni magam...!! :-D ) Sok puszi : ~Hanna~

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Chixi!!! igen, valószínűleg tetszeni fog.! :D

      Törlés