32. fejezet - Megoldódni látszik

Drága Olvasóim!
Meg is hoztam az újabb fejezetet, ahol mondhatni, hogy egy fejezet lezárul. Ezután másfajta konfliktusok lesznek újabb bonyodalmakkal, ami talán néhány új szereplőt is hoz magával. Köszönöm szépen az összes kommentet és pipát, amit az előző fejezethez hagytatok és a 119 feliratkozót is! :) Ez a fejezet 18+ - os részt is tartalmaz ez a fejezet, szóval mindenki csak saját felelősségre olvassa! Bár nem lett túl eseménydús és izgalmas, remélem, hogy tetszeni fog. Jó olvasást!

Megoldódni látszik

Minden jó, ha a vége jó...
     Éjszaka nem túl sokat aludtam, összesen talán három órát. Folyamatosan David-en kattog az agyam. Na meg azon, hogy Harry ne nyírja őt ki.
Hajnali négykor feladom, nem bírok tovább egy helyben feküdni, úgy érzem, menten felrobbanok. Harry karját óvatosan leveszem magamról, mire mocorogni kezd, de egy nagy sóhaj után tovább alszik. Kitakarózok, kimászok az ágyból és miután a fürdőben felöltözök, lemegyek a konyhába.
- Jó reggelt! - motyogja álmosan Des a kávéscsészéje fölött ülve. Látszik, hogy az éjszaka nem túl sokat aludt. Öntök magamnak kávét, s leülök vele szemben, miközben belekortyolok.
- Látom, nem jól aludtál. Anne?
Felsóhajt, megdörzsöli a halántékját.
- Próbáltam neki magyarázni. Azt mondta, már túl van rajta, de én ezt erősen kétlem. Ezt abból is gondolom, hogy az sem nagyon izgatta, amikor Harry eltűnt. Idegenként tekint ránk, de próbálja magát erősnek mutatni.
Felsóhajtok, megtámasztom a fejem az asztalon és fáradtan a hajamba túrok.
- Örülök, hogy te Harry mellett vagy.
- Ez természetes - mosolygok halványan. A telefonom a pulton elkezd rezegni, a kijelzőn David neve villog. Félve nézem meg az üzenetet. - Este buli a raktárban, remélem, eljössz - olvasom halkan. Megnyomom a válasz gombot, s bepötyögöm: még átgondolom!
Anne már felöltözve jön be a konyhába, munkába indulásra készen áll.
- Jó reggelt - ad egy puszit Des-nek, majd önt magának kávét. Felvont szemöldökkel nézem, egyáltalán nem olyan, mint akit túlzottan megviseltek a történtek. Vagy nagyon erős, vagy csak nagyon jó színész.
- Jól vagy, szívem? - néz rá Des. Anne mosolyogva bólint, s gyorsan issza meg az energiabombát. - Indulhatunk?
- Öö... persze, még gyorsan felöltözök - pislog rá értetlenül, miközben feláll, majd felmegy. Anne-re pillantok, aki mikor Des elhagyta a konyhát, felsóhajt és az arcáról eltűnik a mosoly.
- Baj van? - megyek hozzá közelebb, de ő hátrál. Talán fél tőlem? Ez nevetséges!
Hevesen rázza a fejét, de a szemében tisztán látszik a rémültség, ami engem is megijeszt. Megállok, s összeszedem a gondolataimat. Muszáj vele valamit kezdeni, mielőtt teljesen az agyára menne a dolog.
- Mi lenne, ha eljönnél velem a raktárba? Meglátnád, hogy mivel foglalkozunk, és minden kérdésedre válaszolnánk - magyarázom neki lassan, közben figyelem a reakcióját. Persze benne van a pakliban az is, hogy csak még jobban kikészül, de kockázat nélkül semmire se megyünk.
- Nem tudom - hajtja le a fejét és megvonja a vállát. - Kik lesznek ott?
- A szervezet tagja, de mind nagyon jó fejek.
Egy rövid ideig hezitál, végül szólásra nyitja az ajkait.
- Rendben - sóhajt. - Nem tudom, hogy fogom bírni, viszont próbálok majd nem arra gondolni, hogy gyilkosok vesznek engem körül.
Halványan elmosolyodok.
Miután Des-ék elmennek dolgozni, összedobok egy reggelit szív alakú tükörtojással. Ahogy elkészülök, a kávéját az asztalra teszem, s megjelenik az ajtóban. Lassan bejön, leül az asztalhoz.
- Szia - nézek rá, fogalmam sincs, hogy most mit gondol a David-ügyről.
- Szia - motyogja, s elkezd enni. Szóval még haragszik. Felsóhajtok, s leülök vele szemben. Rám pillant, majd tovább eszi a kaját, de nem szól semmit.
- Haragszol? - szólalok meg egy idő után, mikor már érzem, hogy a csend kezd kínossá válni. Megköszörüli a torkát, leteszi a villát és megtörli a száját. Egy ideig gondolkodik, majd szólásra nyitja az ajkait.
- Rád nem. De David-et meg tudnám fojtani - feszül meg az állkapcsa. Megfogom a kezét, mire felsóhajt és becsukja a szemét. - Az a görény nem tudja, kivel húzott ujjat!
- Nyugi! David csak egy haver, de ezt tudod! És nem tehet róla, a szívnek nem lehet parancsolni.
- Miért vagy vele ilyen elnéző? - néz rám. Megint kezdi a féltékenykedést.
- Na jó, ha megint kezded, inkább én megyek is - állok fel és megyek ki, de ahogy elmegyek mellette, megfogja a karomat és visszahúz, beleültet az ölébe.
- Jó, sajnálom! Csak nem akarlak elveszíteni - ölel át és egy puszit ad a homlokomra. Elmosolyodok és felnézek a szemébe, amitől még most is úgy érzem, hogy elolvadok. Képtelen vagyok nem zavarba jönni csillogó tekintetétől, mindig nagyot dobban a szívem, ahogy rám néz. Két oldalt megfogom az arcát és egy gyengéd csókot adok neki.
- Sose fogsz elveszíteni - súgom az ajkaira. - Szeretlek.
- Én is szeretlek - simítja végig a hátamat, majd a combomat, s markolászni kezdi. Elmosolyodok, beletúrok a hajába és az ajkaimat vadul tapasztom az övére. Beletúrok a hajába, ujjaim közé veszem a tincseit és enyhén meghúzom.
- Fáj még az oldalad? - mosolygok.
- Hm... már nem, mindenféle mozdulatra képes vagyok - jelenik meg egy huncut vigyor a száján, felemel, a pultra tesz és a lábaim közé áll. Újabb forró csókba olvadunk, lábaimmal körbeölelem a derekát, közben kezét a fenekemre simítja, onnan le a combomra, amit újra markolászni kezd. Zihálva szakad el ajkaimtól és tér át a nyakamra. A fejemet hátrahajtom, így könnyebben hozzáfér a bőrömhöz, amit csókolgatni és szívni kezd. Ennek hatására mély sóhajokat és kisebb nyögéseket hallatok. - Istenem, mennyire imádom ezt a hangot - lihegi. Kezemmel megkeresem nadrágja övét, és egy kis ügyetlenkedés után kicsatolom, letolom róla a bokszerével együtt. Érzem, hogy kezd egyre melegebb lenni a konyhában, szinte már forr körülöttünk a levegő. Harry a derekamnál fogva kicsit felemel a pulttól, de csak addig, amíg lehúzza a nadrágomat és a bugyimat, majd bepozicionálja magát.
Arcát a nyakamba temeti, forró leheletét érezve végigfut rajtam a hideg, közben lassan belém vezeti magát. A szemeim becsukódnak, mindketten szaggatottan felsóhajtunk, majd egy kellemes tempót kezd diktálni. A tincseit húzogatom és a nevét nyögdécselem, miközben ő szorosan tart magához. Érzem, hogy már közel vagyok, és a hangok alapján ítélve Harry is mindjárt a csúcsra ér.
- Engedd el, baby - mondja zihálva, rekedtes hangon. Egy mélyebb lökés után egyszerre megyünk el, s utána még pár percig egymás karjaiban lihegünk. Az arcomból kisimít egy hajtincset, majd gyengéden megcsókol. Kicsúszik belőlem, felöltözünk és leugrok a pultról. - Máskor is jöhet ilyen desszert a reggeli után - vigyorog, mire nevetve megforgatom a szemem.

Este Harry már korábban elmegy a raktárba, bár nagyon remélem, hogy nem David-del akar csinálni valamit.
- Mehetünk? - nézek Anne-re, aki a munkából egy kicsit korábban elkéredzkedett. Bizonytalanul bólint, látom rajta, hogy nincs túl sok kedve ehhez az egészhez, viszont muszáj nekirugaszkodnunk.
Gyalog elmegyünk a raktárhoz, ahol már kintre hallatszik a zene. Anne-re pillantok, majd megfogom a kezét és húzom magam után, mert talán képes lenne megállni egy helyben, mint akinek földbe gyökerezett a lába. Ahogy belépünk, a piaszag és a cigi füstjének keveréke megcsapja az orromat. Már majdnem mindenki itt van a szervezetből, köztük David is, aki rögtön odajön és két puszival köszönt.
- Hol van Harry? - nézek körbe, ugyanis sehol nem látom.
- Még elment venni pár üveg italt - pillant Anne-re. - Ő mit keres itt? - súgja.
- Megtennéd, hogy körbevezeted és megmutatsz neki mindent? - nézek rá. Értetlenül cikázik a tekintete Anne és köztem, végül felsóhajt és beleegyezően bólint. Hálásan elmosolyodok és Anne felé fordulok. - Ő David, megmutat neked mindent és minden kérdésedre válaszolni fog. Rendes srác, megbízhatsz benne.
Kicsit félénken pillant David-re, végül felsóhajt és utána megy. Megfordulok, hogy a kanapéhoz menjek, de egy mellkasnak ütközök. Pislogok párat, majd felnézek az előttem álló alakra, aki nem más, mint Tom.
- Mi van köztetek David-del? - húzogatja a szemöldökét vigyorogva. Nem hiszem el, hogy még ide is elért a hír, vagy minek is nevezzem. Megforgatom a szememet és összefonom magam előtt a karomat.
- Nincs semmi, csak barátok vagyunk. Én Harry-t szeretem, rémlik? - nézek fel rá, mivel egy fejjel magasabb nálam. Kicsit felnevet és egyik kezével a falnak támaszkodik.
- Azt mindannyian tudjuk, hogy lefeküdtetek. David minden mocskos kis részletet elmesélt, viszont tudom, hogy te csak játszadozol vele. Ne törd össze a szívét, még életében nem volt szerelmes!
- Én ezzel tisztában vagyok és nem áll szándékomban megbántani őt. Nem is fogom. Megmondtam neki, hogy csak barátok vagyunk és ennyi! És kopjatok le ezzel a témával - kerülöm ki és az asztalhoz megyek, elveszek egy üveg whiskyt és belekortyolok.
Nagyjából egy óra múlva megérkezik Harry, az üvegeket lepakolja, s mikor meglát, mosolyogva jön oda és csókol meg.
- Ugye David nem mászott rád? - súgja a fülembe, miközben átölel. Kicsit kuncogok, azt hiszem, a fejembe szállt az alkohol.
- Nem, dehogyis! David anyukádat kíséri körbe - mosolygok. Harry teste megfeszül, lassan elenged és lesokkolva néz a szemembe.
- Anya itt van?! Miért kellett idehozni?! - túr idegesen a hajába és élesen kifújja a levegőt. - A rohadt életbe, hol van most?
- Nem tudom, azt hiszem, a ház körül...
Be se fejezem a mondatot, ő már sebesen szalad ki, én pedig utána. Ahogy kiérek, Harry idegesen megy Anne-ék felé, akik egyébként nyugodtan nevetgélnek, úgy néz ki, mintha Anne tényleg jól lenne. Odamegyek én is, mielőtt még Harry hatalmas botrányt csinálna.
- Szia, fiam! - mosolyog Anne.
- Anya, mégis mi a francot keresel itt? És egyáltalán jól vagy? Mit mondott neked David? - rohanja le őt a kérdéseivel, mire Anne csak a fejét rázza és megsimítja fia arcát.
- Jól vagyok! David mindent elmondott és megígérte, hogy nem lesz semmi bajotok!
- Ennyi? - ráncolja a szemöldökét Harry. - Valami nem stimmel, ez így túl egyszerű... David, mit tettél vele?!
- Ah, Harry! - sóhajt Anne. - Először nagyon lesokkolt minden, bele se mertem gondolni, mit művelhetnek veled. De David elmondta, hogy te vagy a legjobb főnök, és eddig minden problémát megoldottál! Bízom benned! Egy anyának ez nagyon nehéz, mert elmondhatatlanul féltelek, de... rájöttem, hogy nem megoldás, ha eltaszítalak magamtól. Nyilván próbálnálak lebeszélni róla, hiszen nem az volt az álmom, hogy egy drogdíler legyen belőled, de tudom, hogy nem magadtól keveredtél bele. Viszont arra kérlek, amint teheted, hagyd abba ezt az egészet! Keress egy normális állást, ami nem veszélyes!
- Ígérem! - néz a szemébe, és megöleli. Halványan David-re mosolygok, aki egy aprót bólint, majd bemegy a házba. - Anya, szerintem most már menj haza, apával is beszélned kell.
- Igazad van - sóhajt és elengedik egymást. - De nagyon kérlek, hogy próbáld kerülni a bajt és nagyon vigyázz magadra!
- Vigyázok - mosolyog halványan, Anne ad neki egy puszit és hazamegy. - Ez nagyon furcsa volt! - néz rám Harry.
- Most szerinted ezt komolyan gondolta? Fogalmam sincs, hogy David mit mondott neki, de lehet, hogy tényleg elfogadta... vagyis legalább próbálkozik vele.
- Nagyon remélem! Gyere, lazítsunk egy kicsit - fogja meg a kezemet, egy csókot nyom az ajkaimra és visszamegyünk.
Egy pár pohár vodkanarancs után Harry közel húz magához, elmosolyodik és jobbra-balra kezdünk egy dőlöngélni. Fejemet a vállára hajtom, míg ő folyamatosan simogatja a hátamat.
- Mondhatjuk, hogy kezd minden megoldódni - mondja a fülembe. - Legalábbis nagyon úgy néz ki.
- Minden rendben lesz, ne aggódj - adok egy puszit az arcára, majd átölelem a nyakát.
- Biztos vagyok benne. Főleg azért, mert te mellettem vagy - mosolyog, majd kezét a fenekemre csúsztatja és szenvedélyesen megcsókol. Belemosolygok, a hajába túrok, s így megy ez egészen hajnalig. Négy órakor nehézkesen elindulunk haza Harry-vel, egymásba kapaszkodva, nevetgélve.

22 megjegyzés:

  1. Jujjj *_______________* Olyan jó hogy Anne végre elfogadta :) Húúú Harry+Izzy=konyha xDD Siess <3 Áhh kicsit sem vagyok piszkos fantáziájú :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Piszkos fantáziával nem vagy egyedül... :D Ma hozom a következőt! <3

      Törlés
  2. Aaaaaa megint fantasztikus rész lett *-* És az a konyhás jelenet....:DD Jó hogy Anna végülis elfogadta a dolgokat :) Nem tudom elégszer leírni hogy mennyire tehetséges író vagy :) <3
    Puszi : Zsófi
    <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett! :) Én pedig nem tudok elég hálás lenni a csodás kommentekért! <3
      Puszi! <3

      Törlés
  3. Sziaaa �� Annyira imádtam ezt a részt xD Nagyon jó hogy Anne elfogadta a dolgokat :D Meg az eleje hát az valami fantasztikus lett :D Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon várom a következő részt :) És Boldog Mikut (?) így utólag :)

    Puszii: Reby ����������

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :) Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy elnyerte a tetszésedet. Ma hozom a következőt! És neked is boldog mikut :D egy kicsit... nagyon megkésve. :D
      Puszi! <3

      Törlés
  4. Szia!
    Már megint egy fantasztikus részt hoztàl össze!
    U.i.:Várom a kövit!!

    XxPanni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon szépen köszönöm. :)
      Ma hozom a következőt!

      Törlés
  5. Szia: ) Ez nagyon jó rész lett: )
    Én is nagyon örülök hogy Anna elfogadta ami körülötte zajlik: )
    És én is remélem minden rendben lesz és nem fog veszekedni Harry és Izzy: )♥♥
    Nagyon de nagyon várom a kövi részt: ) ♥♥♥

    Ut: Boldog mikut utólag :) ♥♥♥♥♥♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm szépen!
      Mondanám, hogy minden rendben lesz, de úgy is tudod, hogy egy idő után újabb konfliktusok születnek. :D
      Ma hozom a következőt!
      Neked is boldogat kívánok, egy "kicsit" megkésve. :) <333333333

      Törlés
  6. Ezt a részt is imádtam,akár csak a többit... Tehetséges vagy! Siess a kövivel! ��
    Ui: remélem a mikulástól sok finomságot kaptál ������

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, nagyon aranyos vagy! Ma hozom a következőt. :) <333
      UI: Igen, nagyon sok mindent! Remélem, hogy te sem maradtál édességek nélkül. :)

      Törlés
  7. Mikor jon a kovi<3<3<3??????siess nagyon.....By:egy nagy rajongod....

    VálaszTörlés
  8. Megint sikerült meglepned...nagyon is! :) Örülök annak, hogy még anno megtaláltam a blogodat, és a többiekkel olvashattam Isabel és Harry csodálatos, de még sem zökkenő mented történetét! Nagyon, nagyon, nagyon hálás vagyok neked, amiért ezt a csodálatos történeted elkezdted, és még most is írod! Igazából nem hittem volna, hogy minden ilyen hamar jóra fordul, de nagyon örülök neki! Elolvastam azt, amit a fejezet elejére írtál, de mire odaérkeztem, hogy akkor elkezdem a fejezetet, már teljesen elfelejtettem, hogy lesz benne 18+-os rész is! Ennyi az emlékezetem látod! :D Azt sajnos már nem tudom, hogy Akkor most Harry tudja, hogy David és Izzy együtt voltak, vagy nem? Mert annyi blogot olvasok (19-et jelenleg), hogy teljesen kiment a fejemből, és már nem emlékszem! Nagyon örülök neki, hogy Anne jól van, és ahogy látom megbékélt a dologgal! De ezt valamiféle cselnek is gondolom, mert lehet, hogy csak hazudott, hogy Harry boldog legyen, és közben pedig veti az ideg, mert még nem sikerült feldolgoznia, hogy mik is történtek! Nem tudom, de remélem, hogy az első variáció! Már nagyon várom a 2. évadot, sőt sokkal jobban, mint nagyon! Minden nap 6x is megnézem, hogy írtál-e új fejezetet, attól függetlenül, hogy vasárnaponként szoktad hozni, vagy csak, hogy válaszoltál-e a kommentjeimre (Nyugodtan nézhetsz bolondnak! :D), és amikor látom, hogy van új rész, akkor azzal feldobod a napomat! Tegnap már este láttam, hogy van fent rész, csak már nagyon fáradt voltam ahhoz, hogy elolvassam, mert a szemem is majd le csukódott, de ma, miután hazajöttem a suliból első dolgom volt, hogy olvassam az újabb remekművedet! :) Tegnap megkaptam előre (karácsonyi ajándék akar lenni) a This Is Us-t és a Where We Are Koncertfilmet, amitől nagyon boldog voltam, de amikor láttam, hogy van új fejezet, az már csak hab volt a tortán! :)
    Nagyon szeretlek! :)
    Ezer puszi, és ölelés egyik örökös olvasódtól: Timi-től! :) ♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hú, örülök, hogy sikerült meglepnem téged! Én is elképesztően boldog vagyok, amiért idetaláltál, így gazdagodtam még egy csodálatos olvasóval! Hálás vagyok neked, amiért mindig írsz és támogatsz, nem is tudok elképzelni, hogy ez mennyit jelent nekem! Ami azt illeti, én sem úgy terveztem, hogy már most jóra fordulnak a dolgok, de nem akartam ezt tovább húzni. Harry meglátta őket a szobában, mert Izzy-ék előtte meg akarták játszani, hogy szeretik egymást. :)
      Folyamatosan vigyorgok, ahogy a soraidat olvasom! 6-szor egy nap? Ez most nagyon jól esett, hogy van, akinek ennyire tetszik a blogom! Egyáltalán nem nézlek bolondnak! :D A TIU nekem is megvan, és imádom, ezt csak úgy mellékesen. :D Örülök, ha az új rész érkezésével boldoggá tudtalak tenni!
      Én is nagyon szeretlek, és sose tudok majd elég hálás lenni azért, amit értem teszel!
      Puszi! <333

      Törlés
  9. Sziaa! Vegre meg van a jelszom a google-fiokhoz, ugyhogy mostmar konnyebben 'kommentelhetek'.
    Nagyon jo lett a resz, amihez egyebkent gratulalok, mert ertesz ehhez. Tetszik, kevered az erzeseket, es sosem tudni mi jon ez utan. Ezt azt egyik legjobb ebben a fanfictionban! Egy szoval: Töccik. ;D
    Ui.:Bocs az ékezetek miatt, de reggel van es lusta vagyok. *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy tetszik. Tényleg próbáltam keverni az érzéseket, és boldog vagyok, ha szerinted ez sikerült és nem tudod, hogy mi fog következni! :)
      UI: Semmi gond, köszönöm, hogy még lustán is írtál. :D

      Törlés